OKSZ: A kiskereskedelem nem felelős az emelkedő árakért

A kiskereskedelmi forgalom közel fele az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben realizálódott, intő jel, hogy a jellemzően kisebb szaküzletek forgalomnövekedése elmarad a nagyobb üzletekétől, ami az árrésstop negatív következménye is lehet.

„A kiskereskedelem nem felelős az emelkedő árakért. A Gazdasági Versenyhivatal két termékkörben (tej, tojás) végzett vizsgálatai szerint az év eleji áremelkedésekben a kiskereskedelmi árrés nem játszott szerepet. Az élelmiszer inflációért ezzel szemben a rezsiköltéségek (áram-, gáz-, víz-, csatornadíjak), valamint a termékdíjak és a munkaerőköltség miatt emelkedő beszállítói árak tehetők felelőssé. Reprezentatív felmérés is igazolja, hogy a lakosság 75 százaléka komoly inflációt érzékel az élelmiszerek terén is, vagyis az árrésstop nem éri el azt a hatást, amit kormány várt volna tőle

Eközben újabb és újabb terhek rakódnak a kiskereskedelemre. Ilyen intézkedés az árrésstop mellett az üzletláncok áfáját valójában 31,5 százalékra emelő kiskereskedelmi különadó, legújabban pedig a Mohu által fizetett hulladékkezelési díjak csökkentése. De akadályozza hatékonyság növelését, és így az árak kordában tartását a plázastop tervezett kiterjesztése is az eladó, vagy bérelt kereskedelmi ingatlanokra.

„Ezek a lépések mind drágítják a kiskereskedelem működését, elszívják a forrásokat a beruházások elől, lehetetlenné teszik a hatékonyság javítását, és csökkentik a kiskereskedelem által indított akciók számát és mértékét, ami pedig a legnehezebb sorsú vevőknek általában komoly segítséget jelentene” – mondja Kozák Tamás.