Okosabban gazdálkodnak a fogyasztók
A lakosság többsége szinten tartja fogyasztását. Sőt, a Nielsen által mért húsz legnagyobb forgalmú élelmiszer-kategóriából tízben mennyiséget tekintve is emelkedtek a bolti eladások idén az első félévben, a tavalyi első hat hónaphoz képest. Ezeket emelte ki a Lánchíd Klub megbízásából készített exkluzív kutatásból Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója a tapolcai Business Days 2007 konferenciánkon tartott előadásában szeptember 26-án.Hogyan reagálnak a fogyasztók az áremelkedésekre? Erre a kérdésre kereste a választ a Nielsen kutatása idén augusztusban.
A válaszadók 59 százaléka mondta, hogy tavalyhoz képest nehezebben osztja be a pénzét. Ugyanakkor azonban csak 38 százalék nyilatkozta, hogy kevesebb terméket fogyaszt, illetve használ kevesebb szolgáltatást, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanannyi fogyasztásról számolt be 50, többről pedig 12 százalék.
Sokan találnak megoldásokat
Egyrészt megállapították, hogy a fogyasztók többsége nehezebben osztja be a napi fogyasztási cikkre szabadon rendelkezésre álló pénzét. Másrészt a vizsgálat feltárta, hogy az emberek találnak megoldásokat arra, hogy fenntartsák fogyasztásukat. Például mást vesznek, azaz a megszokott kategórián belül olcsóbb terméket. Máshol vásárolnak, ami azt jelenti, hogy többen, gyakrabban keresik fel az olcsóbb csatornákat. A megszokott árucikkeket akciókban szerzik be, alacsony áron. Előtérbe kerül a vásárlások tervezése, és akik most listával mennek a boltba, kevesebb árut tesznek a kosarukba, mint korábban.
Mindezek következtében jelentősen átrendeződik mind a csatorna-, illetve boltválasztás, mind a márkaválasztás.
A Nielsen Kiskereskedelmi Indexe szerint a diszkontokban idén az első félévben 18 százalékkal nőtt a háztartási vegyi áruk, 16 százalékkal pedig az élelmiszerek forgalma, a tavalyi első hat hónaphoz képest. Ugyanakkor a hipermarketekben a növekedési ütem 12, illetve 15 százalékos.
A modern bolttípusokban az eladások általában a kiskereskedelmi forgalom átlagát meghaladó mértékben emelkedtek. Velük ellentétben a hagyományos, kisebb üzletekben a növekedés üteme vagy elmaradt az átlagostól, vagy pedig csökkenésről tanúskodnak a felmérések.
A Nielsen kutatásai feltárták, hogy a szupermarket vásárlói körében kimagasló a márkák iránti lojalitás. A szupermarketek minden harmadik vásárlója úgy nyilatkozik, hogy vásárlási döntésében nem befolyásolják a promóciók.
A legnagyobb forgalmú húsz élelmiszer-kategória közül tízben növekedtek a mennyiségben mért bolti eladások. Leginkább, 10 százalékot meghaladó mértékben az ásványvíz, édes keksz, praliné és szeletes csokoládé nőtt.
Harmóniára törekvők és elégedettek
A vásárlási szokásokról végzett, 2007. augusztusi kutatás célcsoportját a magyarországi háztartások kiadásaiért leginkább felelős, 18–65 éves személyek képezték. Nemre és korra országosan reprezentatív, 1000 fős mintát választottak ki. Közülük a 632 fő bevásárlót otthonában, papíralapú kérdőívvel személyesen kérdeztek meg.
A válaszok értékelése alapján négy fő vásárlói típus különböztethető meg. Több mint kétharmaduk életstílusát továbbra is igényes fogyasztás és tudatos vásárlás jellemzi.
1. Köztük a legnagyobb csoportot a „harmóniára törekvő vásárlók” (28 százalék) alkotják, akik gondolnak a holnapra. Lényeges számukra a munka és a magánélet egyensúlya, a környezetvédelem, továbbá a felkészülés a nyugdíjas évekre. „Fontos számomra, hogy eljárhassak kulturális programokra és eseményekre.” „Arra törekszem, hogy képezzem magam.”
Jellemzőjük, hogy igyekeznek korlátozni fogyasztásukat, és gyakran bevásárlólistával mennek boltba. A minőségből nem engednek. Ebből a szempontból kevéssé hajlamosak lefelé váltani. Általában nem keresik tudatosan az alacsonyabb árszínvonalú üzleteket. Többségük idén sem fogyaszt kevesebbet, mint tavaly.
A szegmens tipikus tagja középkorú, és családjában legalább két gyereket nevelnek.
2. „Elégedett azzal, amije van” (26 százalék). A csoport tagjai igyekeznek kihasználni, élvezni az élet minden pillanatát. Jó anyagi helyzetüknek köszönhetően ezt jobbára meg is tehetik. Fogyasztói alapállásuk, hogy adnak a minőségre és a külsőségekre, továbbá valamennyire fontosak számukra a márkák. Nem jellemző rájuk a spórolás, a lemondás egyéni igényeikről.
A jelenben élnek. Az átlagosnál kevésbé foglalkoznak a környezetvédelemmel vagy a jövővel. A sajátjukkal sem, hiszen nemigen tesznek félre, nem készülnek a nyugdíjas éveikre.
Õk keresik legkisebb arányban az alacsonyabb árszínvonalú üzleteket. Többségük nem fogyaszt kevesebbet idén, mint tavaly.
A szegmensben felülreprezentáltak a fiatalok és egyedülállók, többségüknek nincs gyermeke.
Megfelelni akarók és lemondók
3. „Megfelelni akarók” (16 százalék). Kisebb-nagyobb mértékben úgy érzik, hogy kirakatban élnek. A márkák kifejezetten fontosak számukra. A külsőségekért, főleg szépségápolási cikkek vagy trendi elektronikai készülékek kedvéért hajlandók az élelmiszeren spórolni. Mindenki másnál nagyobb részük váltott olcsóbb termékekre, például ásványvíznél, kávénál vagy szénsavas üdítőitalnál.
Szeretnének ugyan félretenni, de a valóságban inkább hitelt vesznek fel, hogy fenntarthassák fogyasztásuk színvonalát. „Számomra fontosabb, hogy a megjelenésem márkás, minőségi hatást keltsen, mint ami otthon van” – mondta egyikük. Egy másik: „Kifejezetten keresem a márkás termékeket.”
Többségük nem fogyaszt kevesebbet, mint múlt évben. Õk érzik legkisebb arányban azt, hogy most nehezebb beosztani a jövedelmüket.
Ebben a szegmensben felülreprezentáltak a fiatalok és a városlakók, különösen Budapesten és a központi régióban.
4. „Lemondó” vásárlók (29 százalék): jellemzően nehéz körülmények között élnek, így a márkák számukra nem fontosak. Kevéssé érdeklik őket a kulturális programok és az önképzés lehetősége. A környezetvédelem csak kisebb részük számára szempont.
Árközpontú felfogással, minden lehetséges módon igyekeznek spórolni. Egy részük feléli megtakarításait. Néhány válasz érzékelteti hozzáállásukat: „Ha tehetem, teljes adagot mosok.” „Inkább jobban felöltözöm otthon, hogy ne kelljen nagyon befűteni.” „Visszafogom a kiadásaimat, hogy tudjak félretenni.”
Többségük szakmunkás végzettségű nyugdíjas.
Pénzbeosztási technikák
Összességben a lakosság többsége ugyanannyit vagy többet fogyaszt, mint tavaly nyáron. Nehezebben tartja a szintet, de figyelemre méltó része talál hozzá megoldásokat.
A pénzbeosztási technikák közül legtöbben (a válaszadók 88 százaléka) azt használják, hogy ha csak lehet, akcióban vásárolnak. Rendszeresen figyeli a szórólapokat 77 százalék. Igyekszik minél több termékből az olcsóbbat beszerezni 72 százalék. Arra törekszik, hogy bizonyos dolgokból csak keveset vásároljon 67 százalék.
Az árvezérelt vásárlás színtere a hagyományos kereskedelmi egységekből áttevődik a hipermarketekbe és a diszkontokba.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A magyar családi vállalkozások együttműködésbe fektetnek, nem a generációváltásba
A ma Magyarországon működő 515 ezer társas vállalkozás több, mint…
Tovább olvasom >Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >