Oeconomus: tavaly 36 százalékkal nőtt a búzatermés Magyarországon
Az előzetes adatok alapján a legtöbb szántóföldi növény termésmennyisége nőtt tavaly, búzából például 36 százalékkal többet takaríthattak be a gazdák országszerte, mint a megelőző évben – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzésében, amelynek részleteit szerdán közölték az MTI-vel.

(Fotó: Pixabay)
Magyarországon az ország területének 55 százalékát teszik ki mezőgazdasági területek, főleg a szántók (82 százalék) valamint a gyep területek (16 százalék) dominálnak. Az ország teljes mezőgazdasági területe 5,1 millió hektár volt 2023-ban, ami nem mutat eltérést az egy évvel korábbi értékhez képest.
Az elemzés szerint a gabonafélék vetésterülete az elmúlt évek során fokozatosan nőtt, tavaly már meghaladta a 2,5 millió hektárt
Némi csökkenést mutat az ipari növények (napraforgó, repce, szójabab) szántóterülete a 2022-es évhez képest, a többi növénycsoport esetén pedig változatlan vagy kissé növekvő trend figyelhető meg. A kalászosok hozamának 69 százalékát adó búzából a 2022. évinél 7,6 százalékkal nagyobb szántóterületről 36 százalékkal több termést arattak. A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében takarították be. A búza termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban, Nógrádban és Vasban haladta meg a hektáronkénti 6 tonnát. Az országos átlag tavaly hektáronként 5630 kilogramm volt.
Nőtt a többi szántóföldi növény betakarított területe is a 2023-as évben
A 2022-es évben búzát, árpát, rozst és zabot 1 347 000 hektáron termesztettek, míg tavaly a terület nagysága elérte az 1 517 000 hektárt. Árpából csak Somogy és Zala vármegyében arattak kevesebbet a 2022. évinél. A legtöbbet Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Békés vármegyében takarították be, a termésátlag Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hajdú-Biharban meghaladta a hektáronkénti 6 tonnát. A hazai rozstermés héttizedét Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest, a legtöbb zabot pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében aratták. Rozsból a legmagasabb termésátlagot Vas vármegyében jegyezték fel (5 tonna/hektár), zabból pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (4 tonna/hektár).
Az öntözés is segített
Az elemzés szerint a 2023-as év eddigi mezőgazdasági eredményeiben a kedvezőbb időjárás mellett nagy szerep jutott a bővülő öntözési közösségeknek is. Tavaly a mezőgazdasági területek 5,0 százaléka volt öntözhető (258 ezer hektár), ami 2 százalékpontos emelkedés a 2022-eshez képest. Ezzel együtt kisebb területet érintett tavaly az aszály miatti kár, mindez a termésmennyiségek értékeiben is visszatükröződik – írták.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Rendszeres vakcinázást javasolnak a szakértők a lóherpesz ellen
Rendszeres vakcinázást javasolnak a lóherpesz ellen az Állatorvostudományi Egyetem szerdai…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: a jövő héten visszatérnek az éjszakai fagyok
A hét végéig még további kiadós eső várható, így folytatódik…
Tovább olvasom >Van mit veszítenünk és megvédenünk
Fontos felhívni a magyar gazdák figyelmét, hogy van mit veszítenünk…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >