Oda kell figyelni a neutrális kamatokra és a felárra

Továbbra is gyengén teljesít a magyar gazdaság: a harmadik negyedévben a gazdaság lényegében stagnált negyedéves összevetésben, éves alapon viszont 0,6 százalékos növekedést mutatott. A korábbi számokat nézve az látszik, hogy 2022 közepe óta nincs tartós növekedés a negyedéves eredményeket nézve. A legfrissebb harmadik negyedéves adatok szerint a termelési oldalon a szolgáltatások jelentik a húzóerőt, a felhasználási oldalon pedig a reálbérek emelkedésén alapuló lakossági fogyasztás. Ugyanakkor az ipar és a mezőgazdaság fékezik a teljesítményt. Az alacsony bázisadatok miatt a következő negyedévekben kedvezőbb számokat láthatunk, de érdemi fordulatot csak fokozatosan várunk – egyebek mellett erről beszélt Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a pénzintézet hétfői Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Inflációs óvatosság

Az infláció alakulásáról elmondta, hogy a szeptemberi 4,3 százalékos infláció minimálisan elmaradt a várakozásoktól, ami a kedvező trendek erősödését jelzi. Az élelmiszerárak növekedése lassul, a tartós fogyasztási cikkek árai alig emelkednek, miközben a szolgáltatásoknál is lassulás tapasztalható. „Az év végére 3,5 százalék körüli szintre lassulhat, a jövő év elején pedig a 3 százalékos jegybanki cél alá csökkenhet az ütem” – emelte ki a szakember. Hozzátette, hogy a napokban február végéig meghosszabbított árrésstop továbbra is torzítja az inflációs adatokat. Azaz a valós infláció kép kedvezőtlenebb annál, mint amit a hivatalos statisztika mutat.

Az infláció alakulása miatt a Magyar Nemzeti Bank továbbra is óvatos politikát folytat. Az alapkamat szintje 6,5 százalékos és jó eséllyel így zárja az évet. A következő kamatvágásra legkorábban februárban vagy márciusban kerülhet sor Németh Dávid szerint.

“Az MNB döntései nagyban függenek a legjelentősebb jegybankok, így az amerikai Fed lépéseitől. Ebből a szempontból fontos, hogy miként alakulnak a fejlett piacok neutrális kamatszintjei. Ezek a hetvenes évektől a koronavírus-járvány időszakáig csökkentek, azóta viszont enyhe növekedést látni, ami meghatározza a magyar jegybank mozgásterét, emellett növeli az adósságfinanszírozás költségét is. A következő öt-hat esztendőben a neutrális kamatoknál látható enyhén növekvő trend megmaradhat, ezért különösen nagy hangsúly helyeződik a magyar gazdaságpolitikára, amely kulcsfontosságú lépéseket tehet a kamatfelár mérséklése érdekében. A kamatfelár alakulását jelentősen befolyásolja, hogy a magyar gazdaságnak milyen a potenciális növekedési kilátása, ennek javításához elengedhetetlen a termelékenység növelése. Sajnos, utóbbit nézve az elmúlt évtizedben nem láttunk komolyabb, trendszerű javulást”

– tette hozzá Németh Dávid.

Növekvő bizonytalanság

Összességében a következő időszakban a gazdaság teljesítményét nagyban befolyásolja a jelenleg kiszámíthatatlan nemzetközi környezet alakulása. A globális gazdaságot továbbra is a politikai és kereskedelmi feszültségek jellemzik, például a vámháború és a különböző szankciók hatása.

A magyar gazdaságban a 2026-os év némi élénkülést hozhat. Az infláció lassulása, a reálbér-emelkedés és a fogyasztás erősödése stabil alapot adhat fejlődésre. A szakember utalt arra, hogy a különböző jövő évi makroadatok statisztikai szempontból is kedvezőbbek lehetnek a bázishatás miatt, sok ágazatban ugyanis gyenge eredmények születtek.