Nyulakkal tör be az orosz piacra a Tetrabbit

Egy olasz tulajdonban lévő vágóüzemet visszaszerezve nőtt sikeres középvállalkozássá a Tetrabbit.  A nyúltenyésztéssel foglalkozó bajai vállalkozás kezdetben német, osztrák, svájci piacokon hódított, ma egyike azon cégeknek, amely a szigorúan ellenőrzött orosz piacra indul.

2008 szeptemberében elégelte meg a nyulakat tenyésztő Tetrabbit Kft., hogy a nyúlvágó üzem, az olasz Menozzi-család kezében lévő Bácska Zrt. nem fizet időben. Mivel alapvetően jó viszonyban voltak az olaszokkal, átvették tőlük az üzlet jelentős részét. Innen kezdődött el a sikertörténet: a 200 millió forintos árbevételű, eredetileg családi vállalkozás mára 4 milliárd forintra növelte az árbevételét.

2008 októberében két másik nyúltenyésztővel bővült az addig Sándor Ferenc és felesége tulajdonában lévő családi vállalkozás. Szalay Attila és a svájci származású, de 15 éve Magyarországon élő, ma már magyar állampolgár Gerber Johann is tulajdonos lett. A svájci tenyésztő hozta a céghez az agrármérnök végzettségű Csúvár Zsoltot, aki korábban Hajdú-Bétes gazdasági vezető és a Gyulai Húskombinát igazgatósági tagja is volt. 2008-ban lett a Tetrabbit ügyvezetője, akkor 30-35 ezer nyulat vágtak, ma már 50 ezret hetente – mondta. Az átszervezés része volt az is, hogy egy svájci üzemvezetőre bízták a vágóhídat, aki „költségérzékenyebb” volt az olaszok idején alkalmazott elődeinél.

A gyors növekedést Csúvár Zsolt azzal magyarázta, hogy a túlélésért kellett küzdeniük. A megoldást a piac bővítésében találták meg. Mára több mint 40 vevőjük van, és egyik sem haladja meg a 25 százalékos részesedést a bevételből. Ügyfeleik döntő többségben külföldiek, piacukat leginkább Németországban, Svájcban és Ausztriában bővítették. A magyarok ugyan egyre több nyúlhúst fogyasztanak, de még így is alacsony mértékű a hazai eladás. Magyarországon a 70-es években még 12-14 millió nyulat vágtak évente, ma ez nem sokkal több mint 4 millió.Magyarországon inkább presztízsből vásárló vevőik vannak, így például Michelin-csillagos étteremnek is szállítanak.

A Tetrabbit egy tartási módot is szabadalmaztatott, amit Relax Rabbitnak neveztek el. A nyulakat kifutón (nem ketrecben), szalmán, szénán és zöldségeken tartják, nem stresszes körülmények között, amely az állatjóléti szempontok mellett minőségi húst is eredményez. Egy kísérleti takarmányozási telepen „még hatékonyabb, jövedelmezőbb és állatbarátabb” takarmányokat tesztelnek, miközben az Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi karát 15 millió forintos kutatással bízták meg. A Relax Rabbit végül ismert márka lett, ami iránt az ügyvezető szerint kínaiak is érdeklődtek. Keller István, a Tetrabbithoz tartozó Zika Szövetkezet egyik nyúltenyésztője szerint több munkát jelent a Relax-tartás, amelyben kifutót, szalmát, rágófelüleletet, bújóhelyet biztosítanak a nyulaknak. Az állatok ellátását emberek végzik, míg a ketreces tartásnál félig automatizált a folyamat. A Relax-tartás körülbelül a felével növeli meg a költségeket.

A cég a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályokat előíró Oroszországba is el tudott jutni, pedig oda csak négy nyulas cégnek van exportengedélye: egy kínai, egy cseh és két magyar vállalkozásnak. A Tetrabbit idén októberben kapta meg az engedélyt, így a piac felfutását jövőre várják. Évi 500 millió forintos árbevételt remélnek az orosz piactól, miközben a heti vágásszám 50 ezerről 60 ezerre emelkedhet.

A Tetrabbit idén júliusban indította el a „Nyúl-unk a munkáért” programot, amelyet eredetileg tíz faluban, összesen kétszáz szegény család megsegítését hirdették meg más partnercégekkel közösen. Végül a 235 pályázó családból tizenkettőben kapott több mint kétszáz család ketrecet, takarmányt, oktatást és nyulat. Tizenharmadik faluként az erdélyi Gyimesbükk ferences rendi árvaháza is részt vehet a programban, amely Csúvár Zsolt szerint később még három faluval bővülhet.

A 20 millió forintos program lényege, hogy a családokat a „start-csomaggal” elindítják és megtanítják a nyúltenyésztés alapjaira. A szaporulat egy részét eladhatják és takarmányt vásárolhatnak, a maradékot pedig megehetik a családok. A családokból nem feltétlenül lesz nyúltenyésztő – magyarázta Csúvár Zsolt – , de nem is ez a cél. „Milliárdos vállalkozás ebből nem lesz” – mondta, azonban szerinte az ügyesebbek a saját bérüket kitermelhetik, vagy a jövedelmüket kipótolhatják.  (Origo, Vállalkozói Negyed,  Jankovics Soma)