Nyugaton a bőrgyógyász, keleten a tévé

Tízből négyen világszerte és hazánkban is elégedettek külsejükkel, és akkor sem változtatnának semmit, ha erre ingyenesen módjuk nyílna – derül ki a GfK Roper-jelentés adataiból.A világ mintegy 30 országában 30 000 ember megkérdezésével készült felmérésből többek között kiderül, hogy az önmagukkal elégedettek tábora Magyarországon sem tér el számottevően a nemzetközi átlagtól: a megkérdezettek 41 százaléka jelezte azt, hogy semmit nem változtatna magán. Legelégedetlenebbek a svédek és a lengyelek, hiszen mindkét országban a válaszadók nem egészen harmada kerülne el valamiféle beavatkozást, ha módja nyílna rá.
A kutatás tanúsága szerint minden második fogyasztó saját maga ítélőképességére, illetve családja, barátai tanácsára hagyatkozik egészségügyi és szépségápolási termékek, márkák és újdonságok kapcsán. Nemzetközi szinten ennél kevésbé vannak hatással a fogyasztókra a televízióban elhangzottak (29 százalék), és kevesen kérik ki bőrgyógyász vagy más egyéb orvos véleményét (18 százalék). Míg Nyugat-Európában többen kíváncsiak (29 százalék) szakértő orvos véleményére, mint a televízióban elhangzottakra (18 százalék), addig Kelet- és Közép-Európában éppen fordított a helyzet: a megkérdezettek a bőrgyógyásszal szemben (13 százalék) a televíziót tekintik nagyobb arányban információforrásnak (30 százalék).

Nálunk erős a modern kereskedelmi csatorna
Egészségügyi és szépségápolási termékeket minden második megkérdezett általában drogériában vagy patikában, több mint harmaduk pedig (36 százalék) a modern kereskedelmi csatornák – diszkont, szupermarket, hipermarket – valamely üzletében vásárol.
A drogériák és gyógyszertárak népszerűsége Csehországban és Franciaországban kiugró, hiszen a megkérdezettek 71, illetve 65 százaléka oda tér be, amikor egészségügyi és szépségápolási termékeket kíván vásárolni. Az olaszok a drogéria mellett legnagyobb arányban (52 százalék) szaküzletekben intézik az ilyen jellegű beszerzéseket. Hazánkban a nemzetközi összesítésnél jobban szerepelnek a drogériák és gyógyszertárak (55 százalék), valamint a modern kereskedelmi csatornák – a diszkontok, szupermarketek, hipermarketek – is (52 százalék, szemben a globális 36 százalékkal).