Magazin: Nyitás az arab világ felé

Tavaly késő ősszel alakult meg az Arab–Magyar Gazdasági Kétoldalú Együttműködést Segítő Egyesület. A szervezet megalakulásának körülményeiről, céljairól és tevékenységéről az egyesület elnökével, Dr. Kiss György Jánossal, Abdulrahman Raad elnökségi taggal és Szabó Márta alapító taggal beszélgettünk.

Milyen előzmények vezettek az egyesület megalapításához?

K. GY.: Szolgáltató-kereskedelmi cégünkkel kerestük az üzleti lehetőségeket az arab országokban, és azt tapasztaltuk, hogy a gazdasági lehetőségek túlmutatnak elképzeléseinken. Ekkor merült fel az a gondolat, hogy a Magyarországon működő kis- és közepes vállalkozások részére is komoly üzleti potenciált jelenthetnek az arab világ országai. Ugyanakkor az is körvonalazódott, hogy szükség van egy olyan intézményes formára, ha úgy tetszik, „üzleti klubra”, ahol a partnerek egymásra találnak, kialakíthatják a bizalmat, és egyfajta szűrőként is működünk. Mindezek eredményeként hoztuk létre az egyesületet, amelynek célja elsősorban az arab régió és Magyarország gazdasági együttműködése kialakításának segítése.

Miben merül ki az egyesület tevékenysége?

K. GY.: A közép-kelet-európai térségben, illetve a Közel-Kelet arab országaiban folytatjuk a tevékenységünket, az eddigi felkérések alapján az alábbi üzleti szegmensekben kezdtünk gazdasági kapcsolatokat kiépíteni: oktatás, építőipar, építőanyag-kereskedelem, csúcstechnológia, nanotechnológia, IT-biztonság, gyógyszeripar, mezőgazdasági termékek kereskedelme, feldolgozóipar, ingatlanfejlesztés, munkaerő-közvetítés, egészségügyi turizmus.

A konkrét projektek operatív szervezésére létrehoztunk egy társaságot, az Arhunion Kft.-t, amelynek feladata elsősorban az, hogy kétirányú gazdasági konferenciákat szervezzen, illetve, hogy az arab térségben biztonsági szolgáltatásokat nyújtson magyar vállalatok részére.

Kik lehetnek tagok?

K. GY.: Az egyesületbe csak két megbízható ajánló, illetve nagykövetség írásbeli ajánlása alapján lehet belépni. A tagok minimális tagdíjat fizetnek, ugyanis azt valljuk, hogy az egyesületen belül ki-ki az elvégzett munkájáért kapja meg azt a jövedelmet, amit meg tud termelni.

Az egyesület alapító tagságában nagyjából fele-fele arányban vannak magyar származású üzletemberek, illetve arab országokból származó, magyar állampolgárok. Emellett jó néhány, az EU-ban élő, arab származású üzletember is jelentkezett, akik rendkívül jó kapcsolatokat ápolnak az arab világgal.

Milyen típusú termékeket keresnek exportra, illetve importra?

SZ. M.: Hazánkba elsősorban élelmiszert, déli gyümölcsöt (datolyát, gránátalmát ) kívánunk importálni, Magyarországról pedig műszaki cikkeket, élelmiszer-ipari termékeket, gyógyszert és feldolgozóipari technológiát szeretnénk kivinni főképpen, de nagy keletje van a jó minőségű baromfinak és a sajtoknak is. Emellett a takarmány és az állatgyógyászati termékek is jelentős piacra számíthatnak.

A. R.: A hetvenes-nyolcvanas években magyar szakemberek közreműködésével épültek ki Irakban a csatornahálózatok, öntözőrendszerek. Ezek a beruházások mára teljesen leálltak, sőt sportlétesítmények sem épülnek. Mindezeket a beruházásokat újra lehetne indítani, az infrastrukturális fejlesztésekbe bekapcsolódni.

Milyen eredményeket remélnek a Foodapest kiállítástól?

K. GY.: Abban bízunk, hogy az arab világból érkező üzleti partnereink komoly lehetőségeket találnak a Foodapest kiállításon. Olyan fórumokat, üzleti megbeszéléseket tudunk generálni, amelyeken konkrét üzletek születnek. A kiállításon megjelenő magyar vállalkozások piachoz jutnak, és a hazai fejlesztésekhez az arab vállalkozások kockázati tőkét tudnak biztosítani. (X)