Növeli-e a visszaváltható csomagolás a fenntarthatóságra való törekvést?

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Kovács Réka
piaci elemző
NMS Hungary

Egy 520 fős reprezentatív kutatás keretein belül azt vizsgáltuk, hogy mennyire tartják magukat környezettudatosnak a magyarok, milyen fenntarthatósággal kapcsolatos szokásaik vannak a mindennapokban, és mit gondolnak az új visszaváltási rendszerről.

Az eredmények szerint a válaszadók 79%-át érdekli a környezetvédelem, és be is épített bizonyos dolgokat a mindennapi életébe. Ők fontosnak tartják a környezetvédelmet, tanulnak róla, és törekszenek rá, hogy egyre többet tegyenek érte a mindennapokban. A válaszadók 6%-a mondta, hogy elkötelezett környezetvédő, és aktívan változtat az életén, hogy minél környezettudatosabban éljen. A fennmaradó 15%-ot nem érdekli a fenntarthatóság vagy nem fér bele az életébe, hogy ezzel foglalkozzon – ők jellemzően inkább a nehezebb anyagi helyzetűek csoportjába tartoznak.

Környezettudatos fogyasztási szokások

A környezetvédelemhez kapcsolódóan 3 mindennapi fő fogyasztási, fenntarthatósági szokás emelkedett ki, melyet a válaszadók több mint fele végez. Közel 60% odafigyel, hogy ne kerüljön étel a szemétbe, ugyanekkora azok aránya, akik a felesleges üvegeket az üveggyűjtőbe dobják, illetve további 56% a veszélyes hulladékot is az erre kialakított hulladékgyűjtő pontokba viszi. Legkisebb arányban az étkezési szokások változtatása szerepel a környezettudatos magatartások között, ilyen a vegán és vegetáriánus étrend.

Az „élelmiszermentés” a 40–54 éves korosztály körében jellemző (majdnem 40%), valamint szintén ők viszik el legnagyobb arányban a veszélyes hulladékot külön gyűjtőbe. A korcsoportbontásokból az látszik, hogy a legaktívabb környezetvédő ez a középkorú korosztály; ezt megerősíti, hogy azok közül, akik elkötelezett környezetvédőnek tartják magukat, 48% ehhez a korcsoporthoz tartozik.

Otthoni fenntarthatóság

Az otthoni fenntarthatóság kategóriájában szintén 3 környezettudatos magatartás emelkedett ki, melyet a válaszadók több mint fele végez. Első helyen az árampazarlás elkerülése van (66%), második a szelektív hulladékgyűjtés (63%) és harmadik a felesleges vízhasználat kerülése (54%). Emellett a válaszadók 40%-a cserélte le régi eszközeit energiatakarékosra és cseréltetett nyílászárókat, korszerűsített fűtésrendszert otthonában. Jellemzően a 2 fős háztartások foglalkoznak a legtöbbet az otthoni fenntarthatósággal, így például a régi eszközeiket energiatakarékosra lecserélők, vízpazarlás kerülésének, szelektív hulladék gyűjtésnek aránya is körükben legmagasabb. A válaszadók közel egytizede használ otthonában megújuló energiaforrásokat, és 3% váltott elektromos, vagy hibrid autóra.

A korcsoportokat nézve az otthoni fenntarthatóság esetében is a 40–54 év közötti korosztály, valamint a 25–39 éves korosztály a legaktívabb. Lakóhely szerint a városi lakosság törekszik leginkább az otthoni fenntarthatóság javítására, a budapestiek valamivel kevésbé figyelnek erre. Az anyagi helyzet szempontjából a magas és rossz anyagi helyzetű csoportok foglalkoznak legkevésbé a fenntarthatósággal.

A visszaváltós rendszer tapasztalatai

Válaszadóinkat megkérdeztük arról is, hogyan vélekednek a legújabb üveg-, PET-palack-, fémdoboz-visszaváltó rendszerről. Az új szabályozási rendszert Magyarországon 2024. januárban vezették be, eszerint a termékek árához hozzáadásra kerül 50 forint visszaváltási díj, melyet az üres palackok, dobozok visszaváltásakor a vásárló visszakap, készpénz vagy levásárolható kupon formában. Bár januárban indult el a rendszer telepítése, a türelmi időszak végéhez közeledve júniustól találkozhatunk gyakrabban ilyen termékekkel a boltokban, júliustól pedig már minden legyártott terméken rajta van a visszaváltáshoz szükséges 50 forintos ikon.

A megkérdezettek 95%-a hallott már az új visszaváltási rendszerről, közel 70% találkozott is már ilyen termékekkel a boltokban. Mindössze 5% nem hallott még az új szabályozásról. A válaszadók több mint fele (55%) nagyon jó ötletnek tartja, és hisz abban, hogy kevesebb újrahasznosítható palack, doboz kerül majd a szemétbe. 14% szerint nem jó megoldás a szemét mennyiségének csökkentésére, elsősorban magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők „szkeptikusak”.

A válaszadók több mint fele biztosan visszaváltja majd a betétdíjas csomagolást (56%), egyharmaduk többségében visszaváltja, de szerintük az is előfordulhat, hogy a szelektívbe vagy a szemétbe kerülnek a dobozok. 14% nem akar a visszaváltással bajlódni, vagy inkább nem vásárol ilyen termékeket.

A palackok otthoni tárolása közel minden második válaszadónak problémát jelent (47%). 15%-nak kifejezetten nagy gondot okoz, további 33%-nak pedig, bár gondot jelent, de meg tudják oldani a tárolást. A válaszadók másik felének nem gond a tárolás, de közülük minden második személy nem örül ennek.

Ötből négy válaszadó (79%) azt tervezi, hogy összegyűjt otthon egy nagyobb adagnyi palackot, és egyszerre viszi őket vissza. Az emberek több mint felének nehézséget jelent a palackok szállítása: 10%-nak komoly nehézséget, további 43%-nak pedig valamennyire problémás az összegyűjtött csomagolások eljuttatása a gyűjtőhelyekre. A fővárosiak csaknem felének valamennyire nehézséget okoz a szállítás. A megyeszékhelyen élők felének és a községben élők 46%-ának szintén okoz kisebb nehézségeket. A kisebb városokban élők több mint felének egyáltalán nem okoz problémát a palackok elszállítása a gyűjtőpontokra.

Adatfelvételünk időpontjában már a válaszadók 41%-a ki is próbálta a gépi palackgyűjtőket, a kipróbálók közel kétharmada szerint nagyon egyszerű a visszaváltó automaták használata (61%), további 35% szerint pedig bár elsőre nehézkes volt a használat, de könnyen tanulható. Csak kevesek szerint volt nagyon nehéz vagy bonyolult a gépek használata.

A palackok visszaváltása során nehézségek azonban így is akadtak. A kipróbálók nagyobb része tapasztalt valamilyen nehézséget: legnagyobb arányban, 34%-ánál az automata nem ismerte fel a palackot, 31% szerint pedig túl kevés visszaváltó automata érhető el. A palackok felismerési problémája a kisebb településeken élők körében fordult elő legnagyobb arányban, illetve a fővárosiaknál.

A tanulási folyamat elején járunk

Összességében elmondható, hogy a visszaváltási rendszert az emberek hasznosnak tartják, és a visszajelzések alapján népszerű lesz a használata a mindennapokban. A betétdíj várhatóan azok számára is motiváló lesz, akik egyébként nem elkötelezett környezetvédők. Az új rendszer kialakítása egy hosszabb folyamat, amely még csak most kezdődik el igazán, és a magasabb arányú használat érdekében mind üzleti, mind lakossági szinten változások szükségesek.

A háztartásoknak ki kell alakítaniuk azokat a tárolási és szállítási gyakorlatokat, amelyek számukra a legegyszerűbbé teszik a visszaváltási folyamatot (ez jelenleg a válaszadók csaknem harmadának problémát jelent), üzleti oldalról pedig biztosítani szükséges a rendszer zökkenőmentes működését, valamint bővíteni szükséges az automaták elérhetőségét, kiemelten a kisebb településeken és Budapesten a nagyobb arányú használat érdekében. //