Növeli az MNB az internetes fizetések biztonságát

Az internetes fizetések egyre nagyobb térnyerésének következtében az MNB fontosnak tartja azok biztonságának növelését, így megkezdte az erre vonatkozó nemzetközi ajánlások átültetését a magyar pénzügyi rendszerbe, szabályozásba – mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője kedden Budapesten egy háttértájékoztatón.

Az MNB igazgatója kiemelte: az ajánlásoknak való megfelelést a jegybank ellenőrizni fogja a pénzforgalmi szolgáltatóknál.

Kifejtette: a magyar háztartások fizetési számlával való ellátottsága az elmúlt időszakban nem változott jelentősen, a 9 millió számla mintegy 270 ezerrel csökkent, ez alapvetően annak tudható be, hogy bankkártyái közül a másodikat, vagy a harmadik kártyát sok ügyfél megszüntette.

A jegybank igazgatója elmondta: a pénzforgalmi szolgáltatások díjai a korábbi időszakhoz képest magasabb szinten stabilizálódtak az elmúlt egy évben.

Kifejtette: egyes szolgáltatások árazásában az indokoltnál jelentősebben jelenik meg az úgynevezett értékarányos árazás, és ennek a piaci szereplők pénzforgalmi bevételein belül is jelentős a súlya. Ez a gyakorlat a keresztárazásra utal, és a nagy értékű átutalásoknál indokolatlan mértékben megemelheti a pénzforgalmi tranzakciós költségeket.

A jegybanki igazgató elmondta: az MNB fizetési rendszerről készített jelentése szerint tavaly a GDP-nek megfelelő összeget 52-szer „forgatta meg” a magyarországi bankközi pénzügyi rendszer, továbbra is jelentős biztonság mellett. Az igazgató szerint van még hova fejlődni, mivel Csehországban 57-szer, Lengyelországban 73-szoros, míg Hollandiában 126-szor fordul meg az ország GDP-jével azonos összeg a pénzforgalmi hálózatban.

Bartha Lajos elmondta: a bankszféra 2014 januárig növelte a pénzforgalmi szolgáltatások díjait, majd a 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvétel bevezetése és az MNB szigorú fellépése nyomán leállították ezt a gyakorlatot. A jegybank szerint a tranzakciós illeték által indokoltnál nagyobb mértékben használják a bankok az értékarányos árazást – emelte ki.

Hozzátette: az MNB az utóbbi időben a korábbinál jobban ellenőrzi a pénzforgalmi intézkedéseket, ennek eredményeként lényegesen nőtt a bírságok összege és ezzel párhuzamosan az előírt intézkedések száma.

Bartha Lajos arról is szólt, hogy a bankközi jutalék 2014-es csökkentése és a bankkártyás fizetésekre vonatkozó tranzakciós illeték 2015-től hatályos kedvező módosítása lehetővé tette, hogy a kártyahasználat emelkedjék a kereskedelmi helyeken. A kártyaelfogadás és a készpénzhasználat közötti költségek különbsége mára nagymértékben csökkent – elemezte a jegybanki szakember.

A jegybank határozott elvárása, hogy a kereskedők a bankközi jutalékok csökkentése nyomán elért költségmegtakarítást részben a bankkártya-használat ösztönzésére fordítsák és ezzel a kereskedelmi szektor is vegyen részt a hazai pénzforgalom modernizálásában – emelte ki Bartha Lajos.

A jegybank igazgatója szerint tavaly ismét kétszámjegyű volt a bankkártyás fizetési forgalom növekedése. Az MNB szerint ugyanakkor a forgalommal nem tart lépést az elfogadói hálózat, a kereskedőhelyi bankkártya elfogadó helyek, az úgynevezett POS-ek száma csak 3 százalékkal nőtt, az MNB ezt úgy értékelte, hogy az elfogadók inkább a minőségi cserére helyezték a hangsúlyt.

Bartha Lajos kifejtette: a kártyák több mint 40 százaléka érintőkártya, az elfogadó-hálózat 48 százaléka képes már elfogadni ezeket a plasztikokat, az új technológia a jegybank szerint sokat segíthet az üzletág további fejlődésén.

A kártyás fizetések esetén az úgynevezett az interchange-díjak 2014-es drasztikus csökkentéséből származó 7-8 milliárd forintot az MNB szerint az elfogadó bankok jelentős része a nagy kereskedelmi egységeknek visszajuttatta, így mára a kártyás vásárlás és a készpénzes fizetések költsége lényegében azonossá vált – fűzte hozzá az igazgató.

Bartha Lajos megjegyezte: bár a lakosság 72 százalékának van valamilyen bankkártyája, csak 15-30 százalékuk fizet vele a pénztáraknál. A jegybank szerint napjainkban a kereskedőknek is érdeke a kártyás elfogadás, ezért a kártyás fizetések felfuttatásában a háromoldalú – a bankok, a kártyatársaságok és a kereskedők bevonásával zajló – kampányt kellene indítani – mondta az MNB igazgatója. (MTI)