Magazin: Mit szósz hozzá

A szószok, mártások számtalan variációja van jelen a modern gasztronómiában, közülük többet az ipar is előállít, méghozzá mind magasabb minőségben.

A szósztermékek fogalomkörét a piac részvevői különféleképpen definiálják, az alábbi elemzésben mi a legszélesebb értelemben véve tárgyaljuk kategóriáit, megállapításaink a salátaöntetekre, speciális krémekre, ízesített tormákra és mustárokra is vonatkoznak.

– 10-15 évvel ezelőtt dömpingszerűen ömlöttek az új és újabb importtermékek Magyarországra, és a fogyasztók körében divatossá vált nem magyar termékeket vásárolni – állítja Hans-Karl Koch, az egész Európát kiskunfélegyházi gyárából ellátó Koch’s Torma Kft. ügyvezetője. – Az utóbbi években azonban trendfordulónak voltunk tanúi: egyre többen magyar terméket vásárolnak.

Az átlagfogyasztó sajnos egyre kevesebbet képes költeni erre a termékkörre. A prémiumszegmens fogyasztóköre viszonylag stabilnak mondható, ugyanakkor komoly növekedés tapasztalható az alacsony árszintet képviselő saját márkás termékek körében – viszont a kettő közötti szegmensben egyre kevesebb a vevő, ugyanakkor sok a gyártó, így hatalmas a túlkínálat!

Szélesebb kontextusban a fogyasztók egyre nyitottabbak az európai ízvilág felé, keresik a minél természetesebb, egészségtudatosabb termékeket, ami feltételezi, hogy hosszú távon inkább a minőségi termékek és gyártók tudják megőrizni erős piaci jelenlétüket.

A hazai üzletek polcain minden kategória és minőségi színvonal képviselteti magát, gyakorlatilag mindenki megtalálja az ízlésének, pénztárcájának leginkább megfelelő terméket.

A magyar és a német piacot összehasonlítva a különbségeket Koch úr az eltérő igényekben, ízvilágban és étkezési szokásokban látja, amelyek miatt más az ízlésvilág, más a fűszerezés. Míg a németek jóval több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ami miatt a kínálat az ezekhez kapcsolódó ételízesítők terén sokkal bővebb, addig nálunk, magyaroknál az étkezésben jóval nagyobb hangsúllyal szerepel a hús, ekképpen az üzletekben több az ezek elkészítését szolgáló kiegészítő. Míg a németek például a tejszínes torma nagy kedvelői, nálunk inkább a csípős, illetve cukros-ecetes tormakészítmények a népszerűek.

Felmérések alapján hozzávetőleg 20 milliárd forintra becsülhető a márkás ételízesítők magyar piaca. A hazai fogyasztók egy része a természetességet, egészségességet, innovációt keresi, a másik – sajnos egyre nagyobb – tábor csak az árat figyeli. A gyártók természetesen nekik is igyekeznek kedvezni igen jó ár-érték arányú termékekkel, de a mostanában tapasztalható nyersanyagár-robbanás nem teszi könnyűvé ezeket a törekvéseket.

Koch úr a termékevolúciós folyamatokkal kapcsolatos kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy ő a markáns fejlődést inkább a termékek kvalitatív jellemzőiben várja.

A fogékony, új ízek irányába nyitott fogyasztók köre, ha lassan is, de bővül. Ennek köszönhetően a magas minőséget képviselő termékek köre kiszélesedik, az igényekhez pedig a gyártóknak a mind magasabb színvonalú termékek kifejlesztésével kell alkalmazkodnia.