Egyre több a hazai sörfőzde
A nyári meleg és az oroszországi labdarúgó világbajnokság bizonyára egyaránt jó hatással lesznek a hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére, de az elmúlt 3 év adatait vizsgálva sem panaszkodhatnak a magyarországi főzdék – írja az OPTEN céginformációs szolgáltató adatai alapján a Világgazdaság Online.
2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a szektor stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés.
Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta érdemben a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük.
A hazai piacot négy nagy cég uralja:
a Dréher Sörgyárak Zrt.,
a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.,
a Pécsi Sörfőzde Zrt.
és a Borsodi Sörgyár Kft.
E négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98 százalékát. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt az elmúlt években kialakult keresletet.
Az iparág teljesítményének értékeléséhez tegyük azt is hozzá, hogy ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást.
A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen
783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban allokált összegekhez viszonyítva.
Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalatok a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva.
A szezonális időjárási hatások és a fesztivál látogatottságok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben – zárja közleményét Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere. (vg.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Prémium ízek, mentes lendület
A sörpiac prémiumizációja tovább erősödik, a fogyasztók egyre inkább a…
Tovább olvasom >Radler Reboost Meggy Izotóniás ital, BIO Pécsi Prémium Lager
A Radler Reboost egy izotóniás, meggyes ital. Alkoholmentes világos sör…
Tovább olvasom >Csökkenő cégszám, lassuló megszűnések – merre tart a magyar vállalkozói szektor?
A társas vállalkozások száma idén már több mint kétezerrel csökkent.…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az olasz kormányfő szerint el kell kerülni a kereskedelmi háborút
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború egyik…
Tovább olvasom >Márciusban gyorsult az euróövezeti szolgáltatóipar teljesítménynövekedése
Gyorsult a szolgáltatóipar teljesítményének növekedési üteme márciusban az euróövezetben az…
Tovább olvasom >HUN-REN: nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondolták
Még annál is nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint…
Tovább olvasom >