Notre-Dame: a tűzvészkor a levegőbe került ólmot mutattak ki a párizsi mézekben

A kanadai Brit Kolumbia Egyetem kutatói különböző fémek koncentrációit vizsgálták a párizsi kaptárakból tavaly júliusában begyűjtött 36 mézmintában – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az Environmental Science & Technology Letters című folyóiratban publikált eredmények szerint noha az ólomszint mindegyik minta esetében az Európai Unió által engedélyezett határértéken belül mozgott, a „megfüstölt” kaptárakból származó mézek átlagos ólomkoncentrációja négyszer magasabb volt, mint a Párizs környéki területekről származóké és 3,5-ször magasabb, mint a tűzvész előtt begyűjtötteké.
„A tűvész éjszakáján uralkodó széljárás alapján pontosan behatárolható a füstcsóva mozgásának iránya” – magyarázta Kate Smith, a tanulmány vezető szerzője. „Azokban a mézekben mértünk megemelkedett ólomszintet, amelyeket a csóva útjába eső kaptárakból gyűjtöttek be” – tette hozzá a szakember.
A kutatók egy 2018-as párizsi mézkeverékkel, valamint egy 2017-ben a kelet-franciaországi Auvergne-Rhone-Alpes régióból begyűjtött mézmintákkal is összevetették a tűzvész utánról származó mintákat.
A legmagasabb ólomkoncentrációt – grammonként 0,08 mikrogrammot – a székesegyháztól öt kilométerre nyugatra lévő kaptárból származó mintában mutatták ki.
A tűzvész előtt begyűjtött párizsi mintákban grammonként 0,009 mikrogrammnyi ólmot, míg az Auvergne-Rhone-Alpes régióból származókban grammonként 0,002-0,009 mikrogrammot mértek.
Az Európai Unió grammonként 0,10 mikrogrammban maximalizálja a szirupok, édesítők és gyümölcslevek ólomtartalmát.
Az ólom gyakori építőanyag volt a 12. századi Párizsban, amikor a Notre-Dame-ot építették. A székesegyház teteje és huszártornya több száz tonna ólmot tartalmazott, amelynek döntő része egyszerűen elolvadt a tűzben, jelentős része azonban a levegőbe került.
„Az, hogy a Notre-Dame huszártornya tele volt ólommal, egészen egyedülálló kutatási lehetőséget teremtett” – mondta Dominique Weis, az egyetem munkatársa. „Sikerült kimutatnunk, hogy a méz is egy hasznos jelzője lehet a környezetszennyezésnek olyan intenzív környezetkárosító események után, mint amilyen a Notre-Dame-i tűzvész volt”. (MTI)