Nő a biotermékek iránti kereslet Európában

A gazdagabb nyugat-európai országokban egyrészt nagyobb a biotermékek iránti kereslet, ami kecsegetető piaccá teszi őket számunkra, másrészt nagyobb mértékben képesek támogatni a biogazdálkodást, ami hosszú távon veszélyezteti értékesítési lehetőségeinket – olvasható az agrarszektor.hu-n.

Magyarország uniós forrásból 64,4 milliárd forintnak megfelelő eurót fordít 5 év alatt ökogazdaságok indítására és fenntartására. A francia kormány ugyanerre a célra 1.1 millárd eurót, azaz 341 milliárd forintnak megfelelő összeget szán az elkövetkező 5 évben, ebből az állami forrás mintegy 83,7 milliárd forinttal egyenlő. Állami forrásból növelnék a biogazdálkodók számát Dániában is. A kormányzat 45,5 milliárd forintnyi dán koronát áldoz arra, hogy minél több gazda átálljon az organikus élelmiszer-termelésre. A rendelkezésre álló összegből idén és 2019-ben segítik a mezőgazdasági termelőket gazdálkodás átalakításában.

Úgy tűnik, Európa komolyan veszi célkitűzéseit az ökológiai területek növelése terén. Kérdés, hogy ha a nemzeti kormányok ennyire különböző arányban képesek finanszírozni a biogazdálkodást, nem maradunk-e le a versenyben?

Egyelőre nagy a hiány

Legfőbb biopiacunkon, Németországban – a termény fajtájától függően – 15-90 százalékos importaránnyal képesek kiszolgálni a belföldi vásárlókat. A legönellátóbbak biogabonából, a legkevésbé bioszójából, paprikából, paradicsomból, almából. Ezen a magyar termelőknek mindenképpen érdemes elgondolkodniuk.

Franciaországban az elfogyasztott biotermékek átlag 30%-át importból szerzik be, de ezen változtatni kívánnak. A jelenlegi 6,5%-ról 2022-ig 15%-ra szeretnék növelni a biológiai termelésbe vont területek arányát. A „Bio ambíció” nevű terv egyrészt a kínálatot kívánja felzárkóztatni az igényekhez, másrészt a biotermékeket 20%-os arányban akarja szerepeltetni a közétkeztetésben. Az „Agence bio” (ökológiai gazdálkodás fejlesztésére és népszerűsítésére szolgáló ügynökség) adatai alapján 2017-ben 8 milliárd euró volt a biotermékek piaci forgalma, beleértve a vendéglátást is, ami 850 millió eurós növekedést jelent 2016-hoz képest. Emellett a háztartások biotermék-fogyasztását 7,8 milliárd euróra becsülik, ami (a dohány termékeket leszámítva) 4%-os piaci arányt jelent.

Növekvő arányban az exportpiacokon

Dániában az ökológiai termékek iránt már most is nagy a kereslet. Egy svájci intézet 178 országra kiterjedő kutatása szerint a világon Dániában a legmagasabb az ökológiai termékek aránya, a biotermékek a dániai élelmiszerpiac 8,4 százalékát teszik ki. A dán kormány ezt még mindig kevesli, ennek oka, hogy fontos exportcikkek a biotermékek. Esben Lunde Larsen élelmiszerügyi és környezetvédelmi miniszter szerint potenciális piacuk lehet Kína, ahol az erősödő és növekvő középosztály révén egyre nagyobb az igény az ilyen típusú élelmiszerekre. A külpiaci értékesítési lehetőségek bővülésével „égetően szükségessé vált”, hogy nagy területeket vonjanak be a biogazdálkodásba Dániában.

Szörnyű: az ökogazdaságok 60 százaléka csak füvet termelSzörnyű: az ökogazdaságok 60 százaléka csak füvet termelA franciáknál a Macron-kormány a már meglévő „Bio ambíció” terv költségvetését kívánja 62%-kal megemelni (ez az előző időszakban 700 millió euró volt). Az 1,132 milliárdból 900 milliót a biogazdálkodásra való átállásra szánnak, ennek bő 2/3-a uniós forrásból származik. A termelők szakszervezete ugyanakkor rámutat arra, hogy az ambiciózus terv végrehajtásához nem elég csak az átállást támogatni, hanem a fenntartásra is áldozni kell. Magyarországon szokatlan, de a francia biogazda adójóváírásra is számot tarthat, ha a bevételeinek legalább 40 százaléka biotermelésű áruból származik. Eddig ezért évente 2500 eurós adójóváírás járt, amit most 3500 euróra (1 millió 85 ezer forintra) emel a kormány.

(agrarszektor.hu, Péterdi Krisztina és Tóth Krisztina,(Források: www.europe1.fr; www.boursier.com; www.lsa-conso.fr; www.confederationpaysanne.fr; www.thelocal.dk)