Nielsen: tízből négyen kártyával fizetünk

Mindennapi költései során tízből négy magyar ember részesíti előnyben a bank- vagy a hitelkártyát. A többség – 57 százalék – azonban készpénzt szeret használni. Lényegében erre a két fizetési módra koncentrálnak a magyarok, állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat hatvan országban végzett felmérése.

Amikor napi rutin költéseire kerül sor, készpénzt a magyarokhoz képest nagyobb arányban preferálnak a vizsgált harmincegy európai ország közül nyolcban. Kiemelkedik a görögök 84 százalékos aránya, majd őket az ukránok követik 71 százalékkal. Ebben a tekintetben legalacsonyabb a franciák és a norvégok 15-15 százalékos aránya.
Nálunk a kártyatulajdonosok 70 százaléka rendelkezik egy bank- vagy hitelkártyával. További 23 százaléka kettővel, míg a további 7 százalék hárommal vagy többel. (Az európai átlag 54, 32, valamint 14 százalék).

Ezzel hazánkban egy tulajdonosra átlag 1,4 plasztik kártya jut. Ennél nagyobb, 1,6 a vizsgált harmincegy európai ország átlaga. Kiemelkedik Törökországban az egy tulajdonosra jutó 2,1-es kártya-átlag; ott a megkérdezettek egyharmada tett szert kettőnél többre. Szintén magas az arány Horvátországban, Norvégiában és Svájcban; mindháromban 1,8 darab.

– Korunk fogyasztói nem csak a kényelem miatt fordulnak a kártyás fizetéshez, hanem a különböző plusz előnyök miatt is, mint például hozzáférés különböző promóciókhoz vagy más bónuszokhoz – mondja ezzel kapcsolatban Oliver Rust, a Nielsen globális pénzügyi szolgáltatásainak szenior elnökhelyettese. – A mostani időszak alkalmas a kártyák kibocsátói számára ahhoz, hogy szegmentáltan fejlesszenek ki újabb termékeket, valamint promóciókat, és ezáltal szorosabban kapcsolódjanak ügyfeleik költési szokásaihoz.

Egyelőre a magyar válaszadók 3 százaléka helyezi előtérbe az online fizetést. Ez az arány Európában átlag 6 százalék.

Ami az online történő fizetést illeti, a magyar megkérdezettek 38 százaléka használná vásárláshoz egy valódi üzletben okostelefonját vagy tabletjét, ha a készülék biztonságosan kezeli vásárlói, bank- vagy hitelkártyája, valamint személyes adatait. Nemmel válaszolt 36 százalék, további 26 százalék pedig azt mondta, hogy „talán”. Ezek az arányok lényegében ugyanakkorák, mint az európai átlag. Hasonló a válaszok aránya online vásárlás esetén is, mind Magyarországon, mind az európai országok átlagát tekintve.

Ezzel kapcsolatban Oliver Rust megállapítja:
– Növeli az online vásárlás vonzerejét, hogy a szakemberek kifejlesztettek olyan elektronikus pénztárca megoldásokat, amelyek a biztonságos fizetési csatornák révén megkönnyítik a kártya használatát a virtuális közegben. Ez az árverseny helyett a szolgáltatásban olyan hozzáadott értéket és jobb promóciókat jelent, amelyekkel a kártyák kibocsátói növelik a kártyahasználók elégedettségét és lojalitását.

Módszertan
A Nielsen globális felmérésének során a fogyasztók pénzügyi céljairól több mint 30 ezer internetet használót kérdeztek meg hatvan országban; Európa mellett Ázsiában és Óceániában, Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Keleten valamint Afrikában, 2013. augusztus 14. és szeptember 16. között.
A minta mindegyik országban reprezentatív az internet-használók kora, valamint neme szempontjából, és maximális hibahatára plusz-mínusz 0,6 százalék. A felmérés csak az internet-hozzáféréssel rendelkezők fogyasztási szokásait veszi számba. Az internethez hozzáférők aránya országonként változik. A Nielsen a kutatást csak olyan országokban végzi, ahol az internet penetrációja legalább 60 százalék vagy minimum 10 millió lakos rendelkezik internet-hozzáféréssel. A Nielsen globális kutatása, amely magában foglalja a globális fogyasztói indexet is, 2005-ben indult.