Nielsen: százból negyvennégy magyar kényelmesen megél
A magyarok közel fele (46%) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37%-os európai átlagra. Globálisan százból 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben. A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61%), míg legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak: bevallásuk szerint csupán 17%-uk él jobban, derült ki a Nielsen, a fogyasztók anyagi percepcióját felmérő, 64 piacon végzett online globális tanulmányából.
A Changing Consumer Prosperity c. globális Nielsen-kutatásból általános optimizmus rajzolódik ki, különösen, ami az ázsiai régiót illeti, itt a fogyasztók 70%-a érzi jobbnak anyagi helyzetét öt évvel korábbhoz képest, de az afrikai (52%) és a latin-amerikai (50%) válaszadók sem panaszkodnak. A fejlett országokban kevésbé pozitív a helyzet: sőt 37%-kal Európa sereghajtó.
A magyarok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15%-tól is. Kényelmesen kijön a pénzéből 100-ból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42%), ám Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54%) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában ez 48%, a világátlag pedig 32%).
„Érdekesség, hogy bár a fogyasztók stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés” – mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója, „A hazai fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság – a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése – továbbra is fontos szempont. A kiskereskedelmi szcéna átalakulása a fogyasztói magatartásban is új trendeket rajzol ki, ami a költéseikben és a keresett kategóriákban tükröződik leginkább.”
A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezen felül több megy el a rezsire és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is.
Az európai átlagfogyasztó szintén többet költ (+39%) élelmiszerre, rezsire (+33%), háztartási vegyi árura (+27%), albérletre/jelzálogkölcsönre (+25%) és elektronikai eszközökre (+25%).
Kapcsolódó cikkeink
Egy kattintás a boldogságért: tízből kilenc magyar impulzusvásárló
A magyarok ötöde vásárol rendszeresen olyan terméket, amit előre nem…
Tovább olvasom >PwC E-toplista: A legnagyobb és legismertebb online kereskedők
4 kategória: legnagyobb, FMCG, magyar, legismertebb – 2024 legsikeresebb e-kereskedőinek…
Tovább olvasom >Z generáció: Épphogy kijönnek a fizetésükből, mégis félretesznek
„Lusták, felelőtlenek, nem érdeklik őket a pénzügyek!” Ehhez hasonló sztereotípiákkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fitch: élénkülő világgazdaság a vámháborús enyhülés nyomán – Kína és az USA húzhatja a növekedést
A vártnál erősebb gazdasági teljesítményre számít 2025-ben a Fitch Ratings:…
Tovább olvasom >Nem a piac vezérli elsősorban a zöld vállalati döntéseket itthon
A hazai vállalatok fenntarthatósági stratégiáit és beruházásait legerősebben nem piaci…
Tovább olvasom >A dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökken
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >