Nielsen: nőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma

A legutóbbi hat hónap során tovább nőtt a magyar fogyasztók vásárlási kedve. Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma ugyanis mind értéket, mind mennyiséget tekintve 5 százalékkal emelkedett 2013. december-2014. május között, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A Nielsen által mért kilencven élelmiszer kategória a kiskereskedelemnek mintegy 720 milliárd forint bevételt hozott a legutóbbi hat hónap alatt.

– Tavaly december-május között értékben még stagnált, mennyiségben pedig 4 százalékkal csökkent az élelmiszerek bolti eladása, az egy évvel azelőtti hasonló időszakhoz viszonyítva – állapítja meg Osztoics Bernadett, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – A kedvező változás egyik lényeges oka, hogy erősödik a magyar fogyasztók bizalma. Tavaly negyedévről negyedévre emelkedett a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe. Idén ez tovább folytatódik, és az index a legutóbbi négy éves időszak rekordját éri el negyedévről negyedévre. A 2013. december-2014. májusi forgalom kedvező adatai igazolják tapasztalatunkat: ha a fogyasztói bizalom változik, akkor hatása mintegy fél év múlva érvényesül a kiskereskedelmi eladásoknál is.

Értéket tekintve két számjeggyel bővült a legnagyobb forgalmú tíz kategória között a sajt, ásványvíz, gyümölcslé és tejföl piaca, egyaránt 12 százalékkal.

A növekvő eladás okait Osztoics Bernadett például ásványvíznél részben abban látja, hogy az átlagos bolti árnál mintegy 40 százalékkal drágább ízesített termékek iránt egyre nagyobb a kereslet. Gyümölcsléből az átlagárnál szintén mintegy 40 százalékkal drágább 100 százalék gyümölcstartamú italokból vásároltak többet, mint egy évvel korábban.
Mennyiség szempontjából az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a boltok eladása a top tíz élelmiszer közül ásványvízből 8, gyümölcsléből és táblás csokoládéból 7-7 százalékkal.
Nyilván ösztönzi a vásárlási kedvet a több reklám. A Nielsen által szpot szinten vizsgált csatornákat alapul véve, élelmiszerekre a piaci szereplők költése – hivatalos listaáron – az idei első félévben mintegy 63 milliárd forintot ért el. 28 százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló periódusban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hivatalos listaárhoz képest a valóságban kevesebbet szoktak fizetni a reklámokért.

Legtöbbet idén január-június között az élelmiszerek közül joghurt és kefir tévéreklámjára költöttek, közel 7 milliárd forintot, listaáron. Utána a sör következik, 6 milliárdot meghaladó költéssel, majd a szeletes csokoládé, közel 5 milliárd forinttal. Bár ennél kisebb a valóságban kiadott összeg, mint említettük.

Ha az eladáshelyek trendjeit nézzük, megállapíthatjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja nem nőtt 2013. december-2014. május között. A hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb boltok stabilan tartják 26 százalékos piaci részesedésüket, érték szempontjából. Ahogyan a 201-400 négyzetméteres üzletek 8 százalékos mutatója sem változott.

Viszont a 2 500 négyzetméternél nagyobb egységek részaránya 30 százalékról 29-re csökkent, értéket tekintve, hat hónapos összehasonlításban. A főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401-2 500 négyzetméteres csatorna piacrésze pedig emelkedett, 36-ról 37 százalékra.

Az áraknál többek közt a következő trendeket tapasztalják a legnagyobb forgalmú tíz élelmiszer kategóriánál. Közülük idén április-májusban, a tavalyi hasonló periódushoz viszonyítva változatlan maradt a mennyiségi eladással súlyozott átlagos fogyasztói ár kettőnél; sörnél és szénsavas üdítőitalnál.

Ezzel egy időben öt százaléknál kisebb mértékben drágult a feldolgozott hús, kávé, ásványvíz, gyümölcslé és táblás csokoládé mennyiségei eladással súlyozott fogyasztói átlagára, egyik április-májusi időszakról a másikra. Gyümölcsjoghurtnál plusz 5, sajtnál plusz 13, tejfölnél pedig plusz 14 százalékot regisztrált az átlagáraknál a Nielsen, a top tíz között, legutóbb április-májusban, a múlt évi hasonló periódushoz képest.