Nielsen: leginkább utazásra költenek az interneten a magyarok

Mindinkább elmosódik a hagyományos és az online vásárlói platformok közötti határ, és azok a fogyasztók, akik korábban már vásároltak tartós terméket vagy szolgáltatást az interneten, jellemzően hajlamosabbak még több pénzt elkölteni a világhálón. Többek között ez derül ki a Nielsen globális e-kereskedelemmel kapcsolatos felméréséből, amely szerint a válaszadók 58 százaléka vásárolt már a neten. Ez egy százalékos emelkedés a 2015-ös évhez képest.

A boltokban használatos, vásárlásösztönző digitális technológiák népszerűsége is emelkedik; a fogyasztók nyitottak az online és mobil kuponok felhasználására, és hűségprogram alkalmazások letöltésére is.

A vásárlási szokások átalakulásának eredményeként a hagyományos kereskedők fokozatosan erősítik online jelenlétüket, míg az eddig kizárólag virtuálisan működő webáruházak valódi üzleti egységeket nyitnak.

Európában vezet az utazások online foglalása 67 százalékkal, ezt a válaszadók döntő többsége végzi inkább az interneten, a válaszadók negyede online és utazási irodán keresztül is foglalja le nyaralásait, és csupán 7 százalékuk ragaszkodik az utazási irodához.

A magyaroknál ez a szám kiugróan magas: száz honfitársunkból 78 online foglalja le jegyeit illetve a szállását. Dobogós helyen végeznek Európa szinten a videojátékokkal kapcsolatos termékek. Magyarországon ezzel szemben a harmadik helyen az étel házhozszállítás végzett: ezt honfitársaink mintegy fele (49 százalék) végzi az interneten keresztül.

Divatáru vásárlásakor a fogyasztók körében az adott bolt honlapja (43 százalék) és maga az üzlet (39 százalék) bizonyul legfontosabb információforrásnak Európában, fogyasztói elektronika esetén ez az arány 43 százalék és 38 százalék. Szépség- és testápolási termékeknél messze a hagyományos bolti tájékozódás vezet 37 százalékkal, míg az ismerősök ajánlására a potenciális vásárlók 24 százaléka hallgat.

Frissáru vásárlása esetén jóval óvatosabbak vagyunk Európában: a válaszadók 42 százaléka boltokból tájékozódik, és ezzel toronymagasan elhúz a szájmarketing mellett (20 százalék). Honfitársaink hozzáállása is hasonlóan körültekintő, ugyanakkor mi odafigyelünk a szórólapokon kapott információkra is (32 százalék). (Nielsen)