Nielsen: jobban fogy, ha zöld
A fogyasztói döntésekben is mindinkább teret nyernek a környezettudatos szempontok, melynek ernyője alatt a kiskereskedelemben egyre hangsúlyosabbak a helyi eredetű áruk és a fenntarthatóságra törekvő vállalatok, állapította meg a Nielsen. A magyarok harmada kifejezetten hajlandó többet fizetni egy termékért, amennyiben az környezetbarát és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő összetevőkből áll.
A fenntarthatóság és környezettudatosság a legtöbb kereskedőnél valamilyen formában meghatározó stratégiai szemponttá nőtte ki magát az elmúlt években, és ez nem pusztán az energia- és költséghatékony előállítási folyamatokban képeződik le, hanem az üzlethelységek és az ellátási lánc kialakításában is manifesztálódik.
A környezeti és közösségi tényezők érezhetően formálják a kiskereskedelmi piacot Európa-szerte, amelyben közrejátszik az a tény is, hogy a környezetbarát termékeket leginkább a prémium kategóriában értékesítik a boltok polcain. A Nielsen 2016-os globális kiskereskedelmi lojalitást vizsgáló adatai szerint az európaiak 77 százaléka hajlandó megfizetni a prémium árkategóriát, amennyiben az adott termék környezetbarát és a fenntarthatóságot elősegítő összetevőkből áll. Magyarországon még többen, tízből nyolcan hajlandók megfizetni a környezetbarát prémium terméket.
„Nemzetközi kutatásaink azt mutatják, hogy a következő évek kereskedelmi trendjei közül az egyik legfontosabb a fenntarthatóság és a környezettudatosság lesz” – mondta Homonnai Balázs, a Nielsen kereskedelmi kutatásokért felelős vezetője. „A magyar vásárlók számára a prémium termék elsősorban magas minőséget jelent, ugyanakkor ettől az elvárástól alig marad el a fenntartható vagy környezetbarát összetevők iránti igény.”
A környezettudatosság a helyi, illetve nemzetközi márkák közötti választásban is teret kap. A piackutató 2015-ös, helyi vs. nemzetközi márkaválasztási preferenciákra irányuló globális felmérése szerint minden ötödik európai vásárló számára kifejezetten fontos, hogy a választott márka környezettudatos alternatívát kínáljon. A magyaroknál ez az arány némileg alacsonyabb, 14 százalék.
A vásárlói szokások formálódásával mind erőteljesebb az a fogyasztói elvárás, hogy a kereskedők tanúsítsanak környezettudatos magatartást tevékenységeik során. A helyi áruk felé leginkább a friss zöldség-gyümölcs és húsáru vásárlásakor mozdulnak a vevők, és ez a trend a jövőben egyre inkább előtérbe kerül majd. (Nielsen)
Kapcsolódó cikkeink
Stratégiai partnerségre lép a The Body Shop nemzetközi kozmetikai cég és a TOURMIX magyar zöld logisztikai startup
Együttműködésbe kezdett a fenntarthatósági piac két kulcsfontosságú szereplője, az állat-…
Tovább olvasom >Lehet fenntartható a reklámdekoráció?
Évente mintegy 450 tonnányi olyan reklámdekorációt használunk fel Magyarországon, amely…
Tovább olvasom >Megújuló energiával készített alkoholmentes sört a Carlsberg Svédországban
Carlsberg Sweden legújabb terméke az „Electric Beer”, egy limitált szériás,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a NOE és a CBA közös húsvéti akcióján
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a Nagycsaládosok Országos…
Tovább olvasom >A digitális detox a húsvéti böjt idején: az addiktív telefonhasználat sokkal súlyosabb és általánosabb probléma, mint gondoljuk
A húsvéti böjt hagyományosan a befelé fordulás, a lemondás és…
Tovább olvasom >Kegyetlen április fagykárok: akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat
Az április eleji tavaszi fagyok ismét komoly problémát okoztak a…
Tovább olvasom >