Nielsen: jobban fogy, ha zöld
A fogyasztói döntésekben is mindinkább teret nyernek a környezettudatos szempontok, melynek ernyője alatt a kiskereskedelemben egyre hangsúlyosabbak a helyi eredetű áruk és a fenntarthatóságra törekvő vállalatok, állapította meg a Nielsen. A magyarok harmada kifejezetten hajlandó többet fizetni egy termékért, amennyiben az környezetbarát és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő összetevőkből áll.
A fenntarthatóság és környezettudatosság a legtöbb kereskedőnél valamilyen formában meghatározó stratégiai szemponttá nőtte ki magát az elmúlt években, és ez nem pusztán az energia- és költséghatékony előállítási folyamatokban képeződik le, hanem az üzlethelységek és az ellátási lánc kialakításában is manifesztálódik.
A környezeti és közösségi tényezők érezhetően formálják a kiskereskedelmi piacot Európa-szerte, amelyben közrejátszik az a tény is, hogy a környezetbarát termékeket leginkább a prémium kategóriában értékesítik a boltok polcain. A Nielsen 2016-os globális kiskereskedelmi lojalitást vizsgáló adatai szerint az európaiak 77 százaléka hajlandó megfizetni a prémium árkategóriát, amennyiben az adott termék környezetbarát és a fenntarthatóságot elősegítő összetevőkből áll. Magyarországon még többen, tízből nyolcan hajlandók megfizetni a környezetbarát prémium terméket.
„Nemzetközi kutatásaink azt mutatják, hogy a következő évek kereskedelmi trendjei közül az egyik legfontosabb a fenntarthatóság és a környezettudatosság lesz” – mondta Homonnai Balázs, a Nielsen kereskedelmi kutatásokért felelős vezetője. „A magyar vásárlók számára a prémium termék elsősorban magas minőséget jelent, ugyanakkor ettől az elvárástól alig marad el a fenntartható vagy környezetbarát összetevők iránti igény.”
A környezettudatosság a helyi, illetve nemzetközi márkák közötti választásban is teret kap. A piackutató 2015-ös, helyi vs. nemzetközi márkaválasztási preferenciákra irányuló globális felmérése szerint minden ötödik európai vásárló számára kifejezetten fontos, hogy a választott márka környezettudatos alternatívát kínáljon. A magyaroknál ez az arány némileg alacsonyabb, 14 százalék.
A vásárlói szokások formálódásával mind erőteljesebb az a fogyasztói elvárás, hogy a kereskedők tanúsítsanak környezettudatos magatartást tevékenységeik során. A helyi áruk felé leginkább a friss zöldség-gyümölcs és húsáru vásárlásakor mozdulnak a vevők, és ez a trend a jövőben egyre inkább előtérbe kerül majd. (Nielsen)
Kapcsolódó cikkeink
A Valentin-napi hulladék kétharmada nem újrahasznosítható
Az Európai Unióban egyetlen Valentin-napon több mint 100 000 tonna…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és természetvédelem egy nagyberuházásban
Az idén tavasszal nyíló Le Primore Hotel & Spa nemcsak…
Tovább olvasom >KPMG: a magyarországi nagyvállalatok 78 százaléka készített tavaly fenntarthatósági jelentést
A legnagyobb 100 magyarországi nagyvállalat 78 százaléka készített tavaly fenntarthatósági…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >