Nielsen: jobban fogy, ha zöld
A fogyasztói döntésekben is mindinkább teret nyernek a környezettudatos szempontok, melynek ernyője alatt a kiskereskedelemben egyre hangsúlyosabbak a helyi eredetű áruk és a fenntarthatóságra törekvő vállalatok, állapította meg a Nielsen. A magyarok harmada kifejezetten hajlandó többet fizetni egy termékért, amennyiben az környezetbarát és fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő összetevőkből áll.
A fenntarthatóság és környezettudatosság a legtöbb kereskedőnél valamilyen formában meghatározó stratégiai szemponttá nőtte ki magát az elmúlt években, és ez nem pusztán az energia- és költséghatékony előállítási folyamatokban képeződik le, hanem az üzlethelységek és az ellátási lánc kialakításában is manifesztálódik.
A környezeti és közösségi tényezők érezhetően formálják a kiskereskedelmi piacot Európa-szerte, amelyben közrejátszik az a tény is, hogy a környezetbarát termékeket leginkább a prémium kategóriában értékesítik a boltok polcain. A Nielsen 2016-os globális kiskereskedelmi lojalitást vizsgáló adatai szerint az európaiak 77 százaléka hajlandó megfizetni a prémium árkategóriát, amennyiben az adott termék környezetbarát és a fenntarthatóságot elősegítő összetevőkből áll. Magyarországon még többen, tízből nyolcan hajlandók megfizetni a környezetbarát prémium terméket.
„Nemzetközi kutatásaink azt mutatják, hogy a következő évek kereskedelmi trendjei közül az egyik legfontosabb a fenntarthatóság és a környezettudatosság lesz” – mondta Homonnai Balázs, a Nielsen kereskedelmi kutatásokért felelős vezetője. „A magyar vásárlók számára a prémium termék elsősorban magas minőséget jelent, ugyanakkor ettől az elvárástól alig marad el a fenntartható vagy környezetbarát összetevők iránti igény.”
A környezettudatosság a helyi, illetve nemzetközi márkák közötti választásban is teret kap. A piackutató 2015-ös, helyi vs. nemzetközi márkaválasztási preferenciákra irányuló globális felmérése szerint minden ötödik európai vásárló számára kifejezetten fontos, hogy a választott márka környezettudatos alternatívát kínáljon. A magyaroknál ez az arány némileg alacsonyabb, 14 százalék.
A vásárlói szokások formálódásával mind erőteljesebb az a fogyasztói elvárás, hogy a kereskedők tanúsítsanak környezettudatos magatartást tevékenységeik során. A helyi áruk felé leginkább a friss zöldség-gyümölcs és húsáru vásárlásakor mozdulnak a vevők, és ez a trend a jövőben egyre inkább előtérbe kerül majd. (Nielsen)
Kapcsolódó cikkeink
Kevesebb kávét ittak tavaly a németek
A Német Kávészövetség (Deutscher Kaffeeverband) friss adatai szerint 2024-ben Németországban…
Tovább olvasom >Csökkenti a borcsomagolás mennyiségét az Aldi az Egyesült Királyságban
Az Aldi brit leányvállalata 2024 végéig megszünteti a saját márkás,…
Tovább olvasom >Fenntarthatósági kérdésekre kell válaszolnia a magyar cégeknek
Már csak pár hónapja van a magyar cégeknek arra, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >