Nielsen: élelmiszer-kiskereskedelmi trendek a második negyedévben

Magyarországon az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma értékben nem változott a második negyedév során, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Ennek fő oka, hogy az áremelkedés üteme lelassult. Ezzel egyidőben hazánkban az eladások mennyiséget tekintve 2,8 százalékkal csökkentek, míg huszonegy vizsgált európai ország átlaga mínusz 1,5 százalék. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat „Growthreporter” című, negyedévenkénti nemzetközi elemzése.

A tavalyi negyedik, majd utána az idei első negyedév során hazánkban az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum fogyasztói átlagára 6,6, illetve 5,1 százalékkal emelkedett, míg az idei második negyedévben 2,6 százalékkal. Mindig az előző évi hasonló negyedévhez viszonyítva.

Európában, a vizsgált huszonegy fejlett országban átlag 2,7 százalékos áremelkedést regisztrált a Nielsen, szintén a második negyedév során.

Amíg nálunk az átlagárak 2,6 százalékkal nőttek a második negyedévben, addig tizenegy országban ennél nagyobb mértékű drágulást regisztrált a Nielsen. Legmagasabb a mutató Törökországban (8,4 százalék), Finnországban (6,0) és Ausztriában (3,8).

Az átlagárak a huszonegy vizsgált ország közül Lengyelországban nem változtak; Görögországban és Norvégiában csökkentek; tizennyolcban, köztük Magyarországon növekedtek. A drágulás üteme azonban több helyen lassult.
– Az infláció legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent, negyedéves összehasonlításban, míg a növekedés üteme Finnországban emelkedik ki – mutat rá Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója.

A mennyiségi eladás trendjeiről hangsúlyozza:- Legjobban a mennyiségi eladást befolyásolta az élelmiszer-kiskereskedelemben, hogy tavaly húsvét a második negyedévre esett, idén viszont az elsőre. Ennek következtében a múlt évi magasabb bázis-számok 1-1,5 százalékkal torzítják az összehasonlító adatokat. Ez a naptári hatás is okozza, hogy a huszonegy vizsgált ország közül az élelmiszerboltok tizennyolcban kevesebb árut adtak el idén a második negyedév során, mint tavaly április-június között.

A magyarországi élelmiszerüzletek a tavalyi negyedik és az idei első negyedévben mért mínusz 4,6 majd mínusz 3,6 százalék után a második negyedév alatt 2,8 százalékkal adtak el kevesebb napi fogyasztási cikket, mint az előző évi hasonló periódusokban.

Amíg érték szempontjából Magyarországon stabil, addig Európában átlag 1,2 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele nominálisan, a tavalyi második negyedévhez viszonyítva.

Az értékben mért nominális forgalom a második negyedévi adatok alapján a vizsgált huszonegy ország közül Magyarország mellett öt országban stagnál: Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Németországban és Spanyolországban.

Negatív a trend Csehországban, Görögországban, Írországban, Lengyelországban, Olaszországban és Szlovákiában.

Nőtt a forgalom, nominálisan a következő országokban: Ausztria, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország és Törökország. Közülük kimagaslik Törökország 11,6 százalékos mutatója, amit azonban átlag 8,4 százalékos drágulás kísér. A sorrendben utána következő Finnországban a bevételek 4,2 százalékos növekedéséhez 6,0 százalékos infláció társul.

Néhány európai országban az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum áremelkedésének átlagos mértéke az idei második negyedévben. Mindig a tavalyi második negyedévhez viszonyítva. Százalékban.

Forrás: Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat