Nielsen: csökkent a magyar fogyasztók bizalma a második negyedévben

Csökkent Magyarországon a fogyasztói bizalmi index: a második negyedévi 57 pont néggyel kevesebb az első negyedévi 61 pontnál. Ha azonban a tavalyi második negyedévben mért 55 ponthoz viszonyítunk, akkor 2 százalékpont növekedést regisztrált a Nielsen hatvanhárom országban végzett kutatása. Az index európai átlaga 79 pont, míg a világátlag 98 pont.

A bizalmi mutató három összetevője közül a magyar fogyasztók legoptimistábban személyes pénzügyi kilátásaikat ítélik meg. Azokat ugyanis a válaszadók 19 százaléka látja többé-kevésbé jónak a következő tizenkét hónap során. Ez az arány az első negyedévben 25 százalékot ért el.
Kisebb lett hazánk fogyasztóinak vásárlási kedve is. Az első negyedévi 20 százalék után a megkérdezettek 17 százaléka tartja a felmérés aktuális időszakát megfelelőnek arra, hogy beszerezze, amire szüksége van, ha figyelembe veszi az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit.
A munkahelyi kilátásokat a megkérdezést követő tizenkét hónap során kisebb-nagyobb mértékben jónak a magyar válaszadók 15 százaléka tartja; arányuk 2 százalékponttal kisebb, mint az első negyedévben.
Hazánkban a megkérdezettek közül legtöbben első vagy második legnagyobb gondjuknak az egészséget tartják (25%), Utána a munkahelyek biztonságát említették 24, hitelt vagy kölcsönt 23, a gazdaság helyzetét pedig 20 százalékos arányban. Nálunk a terrorizmus miatt nagyon aggódók 12 százaléka éppen feleannyi, mint az európai átlag.
Földrészünk harmincnégy vizsgált országának átlagát tekintve a terrorizmus okoz nagy gondot a legnagyobb arányban (24%), majd a munkahelyek biztonsága következik (21%), a gazdaság helyzete (20%), továbbá az egészség (18%). A Magyarországon sorrendben harmadik hitel/kölcsön az európai fogyasztók átlag 10 százalékát nyomasztja.
A fogyasztói bizalmi index világátlaga az optimizmust jelentő 100 pont alatt maradt a közelmúltbeli felmérések során, és legutóbb ugyanúgy 98 pont lett, mint az első negyedévben. „Továbbra is gyengén növekszik a világgazdaság, de bővülésének üteme igen változatosan alakul” – állapítja meg Louise Keely, a Nielsen szenior elnökhelyettese, a Nielsen holdinghoz tartozó, fogyasztói kereslet változásait kutató Demand Institute elnöke. – „Gazdasági gondok közül a termékek árai és a munkahelyi kilátások mellett nyugtalanítják a fogyasztókat politikai problémák is, mint a terrorizmus és a politika stabilitása. Ezek miatt a fogyasztók különösen azokban az országokban aggódnak, ahol közvetlenül találkoznak olyan helyzetekkel, mint terroristák támadásai vagy áruhiány. Számos piacon a fogyasztók költése bíztatóan alakul, és ott a fogyasztói bizalom stabil maradt jó néhány negyedéven át”.
Európa harmincnégy vizsgált országa közül huszonkettőben nőtt a fogyasztói bizalmi index az első negyedévhez képest; tízben csökkent, míg további kettőben változatlan maradt. Mivel a felmérés még a brit népszavazás előtt készült, az eredmények azt sugallják, hogy az akkor még csak várható végeredményre földrészünk fogyasztóinak jelentős része kivárással tekintett. Ezt igazolja, hogy például a három nagy ország, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország 98, 96, illetve 66 pontos indexe stabilnak tekinthető az első negyedévihez képest. A másik két nagy európai piacon már érzékelhetően változott a fogyasztói bizalom: Spanyolországban az index 74 pont után 80 lett a második negyedévben. Viszont Olaszország 59 pontot követően 55-ös mutatót produkált. Annál kisebb indexet Európában csak Görögország és Ukrajna ért el, egyaránt 52 ponttal.
„Az Egyesült Királyságban az elmúlt évekhez képest sok háztartás anyagilag jobban áll. amit segítettek az alacsony kamatok és infláció mellett az energia- és üzemanyagárak csökkenése, amit a fogyasztói bizalmi index 98 pontja tükröz” – mutat rá Steve Smith, a Nielsen ottani és írországi igazgatója. – „Igaz, a pillanatnyi sok bizonytalanság következtében, amit az EU-kilépésre vonatkozó népszavazás eredménye okoz, számolhatunk azzal, hogy a fogyasztók másként fogják látni a helyzetet a harmadik negyedévben, amire majd nagyon odafigyelünk”.
„Németországban a fogyasztók bizalma viszonylag stabil maradt, és három éve az optimizmus határához közel mozog, miközben az árak mellett mérsékelten emelkedik a munkanélküliség és az átlagbér is” – hangsúlyozza Ingo Schier, a Nielsen németországi vállalatának igazgatója. – „Habár a terrorizmus az elmúlt negyedévek során egyre több németnek okoz gondot, annak mértéke még nem befolyásolja a fogyasztók érzéseit”.
Dániáról, ahol 112 ponttal a világon ötödik, Európában pedig legnagyobb az index, a Nielsen észak-európai vállalatának igazgatója, Cecilie Westh azt mondja: „A dán fogyasztók többsége bízik pénzügyi helyzetében és az ország munkahelyi kilátásaiban is. De az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma csak szerényen, 1 százalékkal növekszik, ami kisebb mértékű, mint a legutóbbi három évben. Növekszik viszont a prémium termékek és a friss zöldség, gyümölcs eladása, továbbá a bio termékeké is””.
Világszerte a Nielsen a legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet a Fülöp-szigeteken mérte (132), majd India (128), Indonézia (119), az USA (113) következik, utánuk pedig Dánia. (Nielsen)