Nielsen: kis mértékben csökkent a fogyasztói bizalom hazánkban a második negyedévben

Az első negyedévben tapasztalt jelentős javulás után a Nielsen fogyasztói bizalmi indexe kis mértékben csökkent, 43 pontról 41-re a második negyedévben, Magyarországon. Az index három összetevője közül személyes pénzügyi helyzetét a válaszadók 14 százaléka látja kedvezőnek a következő tizenkét hónap során. Ugyanebben az időtávlatban a munkahelyi kilátásokat 6 százalék ítéli meg jónak vagy kiválónak. A jelenlegi időszakot pedig 7 százalék tartja megfelelőnek arra, hogy megvásárolja, amit szeretne vagy amire szüksége van. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen ötvennyolc országban, köztük Magyarországon végzett felmérése.

Ha az idei második negyedév mutatóit összehasonlítjuk a tavalyi hasonló időszakéval, akkor jelentős javulást látunk. Egy évvel korábban személyes pénzügyeinek alakulását csak a magyar megkérdezettek 9 százaléka látta pozitívan, míg a munkahelyi kilátásokat 3 százalék. Itt az emelkedés 5, illetve 3 százalékpont. A fogyasztói bizalmi index harmadik alkotó része: „Tekintettel az árakra és az ön személyes pénzügyi helyzetére, a mostani időszak megfelel arra, hogy megvásárolja, amit szeretne, és amire szüksége van?” Erre a kérdésre a felmérés résztvevőinek 4 százaléka adott igenlő választ, a múlt év második negyedévében lebonyolított felmérés során. Ennél 3 százalékponttal magasabb az idei második negyedévi mutató.
Megélhetési költségeinek fedezése után szabadon elkölthető pénzéből vagy egy részéből a magyar megkérdezettek legnagyobb hányada hiteleket vagy kölcsönöket törleszt (28 százalék), az idei második negyedévben. Félretesz 18, lakását újítja fel vagy berendezi 16, új ruházati cikket vesz 13 százalék. Utána következik a nyaralás, üdülés 12, otthonon kívüli szórakozás 11, új műszaki cikk vásárlása 8 százalékos említéssel. Befektetési vagy részvényalapra a válaszadók 3 százaléka fordít pénzéből, és hasonló aránya nyugdíjalapra. Ugyanakkor a megkérdezett magyarok 40 százaléka azt mondja, hogy nem marad szabadon elkölthető pénze.

Európa huszonkilenc vizsgált országában a megkérdezett fogyasztók átlag 21 százalékának nem marad szabadon elkölthető pénze, miután gondoskodott megélhetéséről, szintén az idei második negyedévben. Átlagosan Európában a szabadon elkölthető pénz felhasználási céljai között legtöbben a megtakarítást említik (33 százalék). Új ruházati cikket vásárol 30, üdül, nyaral 28, hiteleket vagy kölcsönöket törleszt 26 százalék. További sorrend: otthonon kívüli szórakozás 23, lakás felújítása vagy berendezése 20, új műszaki cikk 16, nyugdíjalap 8, befektetési vagy részvényalap 5 százalék.

Negyedévenként méri fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat ötvennyolc országban, köztük Magyarországon a fogyasztói bizalmi indexet. A régiók közül világszerte Európában legalacsonyabb az átlag, 71 ponttal, ahogyan az előző két negyedévben is. A mutató 100 pont alatt pesszimizmust jelez, fölötte pedig optimizmust.

A legalacsonyabb indexet elért tíz ország közül kilenc európai: Sereghajtó Portugália (33 pont), ahogyan az első negyedévben is. Előtte Olaszország és Magyarország (41-41) áll. Őket követi Horvátország (45), Görögország (47), Spanyolország (48), Dél-Korea (51), Franciaország (53), Bulgária (61) majd Szlovákia (62).

– Amíg Európában a fogyasztói bizalom kezd egyenletesen alakulni, mivel a pénzügyi feltételek stabilizálódtak, addig a munkahelyekkel kapcsolatos várakozás, személyes pénzügyi kilátás és a vásárlási hajlandóság javult a világ három legnagyobb gazdaságában, az USA-ban, Kínában és Japánban. S ez előnyösen hat a világ többi részére – állapítja meg Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezető gazdasági szakértője. – Ennek ellenére maradhatnak aggodalmak. Makrogazdasági fejlemények lassíthatják, hogy a fogyasztás visszatérjen a korábbi szintre, és csökkenthetik a keresletet lakásra vagy más nagyértékű dolgokra. Ilyen makrogazdasági fejlemény lehet például, hogy a kamatok jelentősen emelkednek.

Egyetlen régióban, Ázsiában a Csendes-óceáni térséggel együtt optimisták a fogyasztók, ahol a bizalmi index átlaga a közelmúltban negyedévről negyedévre növekszik, és legutóbb 105 pontot ért el. A többi Nielsen-régió mutatója: Észak-Amerika 96, Latin-Amerika 93, Közép-Kelet, Afrika, Pakisztán 91 pont.

A globális fogyasztói bizalmi index idei második negyedévi átlaga 94, szemben az első negyedévi 93 ponttal.

A világranglistát négy ázsiai ország vezeti: Indonéziában a legmagasabb, 124 pont az idei második negyedévi fogyasztói bizalmi index. Utána a Fülöp-szigetek következnek 121, India 118, majd Thaiföld 114 ponttal. A rangsorban következő Brazília és Kína mutatója egyaránt 110 pont. Rajtuk kívül még szintén a 100 ponton felüli, optimista tartományba esnek az Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong, valamint Malájzia.

Európában a legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet Svájc és Norvégia érte el, de mindkettő pesszimistának számít a maga egyformán 98 pontjával. Utánuk az élboly földrészünkön így alakul: Dánia 97, Németország 90, Ausztria 87, majd Törökország és Svédország 81-81 pont.

Táblázat. Fogyasztói bizalmi index a felmérés kezdete óta globálisan átlagosan és Magyarországon. Q1, Q2, Q3, Q4 az adott év negyedévének sorszámát jelenti.

Forrás: Nielsen, Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat