NGM: nem okozott visszaesést a kiskereskedelemben a vasárnapi boltzár
Nem okozott visszaesést a kiskereskedelemben a vasárnapi zárva tartás – mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal áprilisi kiskereskedelmi adataira reagálva.
Hozzátette: fontos eredmény, hogy egyaránt nőtt az élelmiszer- és a nem élelmiszer kereskedelem. Ez azt jelzi, hogy az emberek bíznak a jövőben, és vásárolnak olyan tartós fogyasztási cikkeket is, amelyek nem tartoznak a napi szükségleteikhez – hangsúlyozta.
A kiskereskedelmi forgalom több mint 22 hónapja folyamatosan növekszik – mondta. Ez jól mutatja, hogy nőttek a reálbérek, valamint azt, hogy az embereknek több szabad jövedelme van a bankok elszámoltatása miatti törlesztőrészlet csökkenésnek, a forintosításnak és a végtörlesztésnek köszönhetően – fejtette ki.
Lenner Áron Márk hangsúlyozta: áprilisban az elektronikai termékek kereskedelme nőtt masszív mértékben, tehát több évre szóló, drágább dolgot vásároltak az emberek.
Az NGM helyettes államtitkára kitért arra, hogy az alacsony olajár miatt olcsóbb az üzemanyag, így nagyobb arányban vásárolnak ilyen jellegű termékeket. Ez elsősorban a gazdasági szereplők számára fontos, mivel a költségszerkezet jelentős részét az üzemanyag teszi ki – jegyezte meg.
Az NGM közleménye hangsúlyozza, hogy az Eurostat adatai szerint a hazai kiskereskedelem a harmadik legnagyobb mértékű növekedést produkálta az Európai Unióban. Áprilisban naptárhatástól megtisztítva 5 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest, az év első négy hónapjában pedig 6,3 százalékkal emelkedett a volumene.
A közlemény szerint a KSH jelentése mellett az online pénztárgépek forgalmi adatai is alátámasztják, hogy a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap márciusi bevezetését követően is bővült. A hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga valamivel több mint 141 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 14 teljes hét forgalmi átlaga több mint 158,5 milliárdot forintot mutat. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Nyugták új korszaka: már elérhető az e-pénztárgép, 2026-tól kötelező lesz
2026. szeptember 1-jétől minden magyar vállalkozónak kötelező lesz nyugtát adni…
Tovább olvasom >NGM: a SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus mozgatórugója
A SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus mozgatórugója – idén…
Tovább olvasom >Júniusban újra emelkedett az infláció – a gyümölcsök drágulása húzza felfelé az árakat
Júniusra 4,6 százalékra nőtt az éves infláció, szemben a májusi…
Tovább olvasom >További cikkeink
A fogyasztói tudatosságnak a pénztárca szab határokat
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni,…
Tovább olvasom >Drága falatok – egyre mélyebben kell a pénztárcába nyúlni a húsért
Hiába őrzi népszerűségét a sertéshús a magyar fogyasztók körében, az…
Tovább olvasom >Globális minimumadó: Az amerikai vállalatcsoportok végleg kikerülhetnek a szabályozás alól
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak…
Tovább olvasom >