NGM: lezárult a kkv stratégia felülvizsgálata, cél a magyar kkv-k megerősítése
A kormány felülvizsgálta és elfogadta „a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030” című stratégiai dokumentumot, és meghatározta a vállalkozások érdekében a következő két évben elvégzendő kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedéseket – jelentette be csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A Magyarországon működő csaknem 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak
Az NGM kiemelte: a kormány célja, hogy az évtized második felében ismét a folyamatos növekedésé legyen a főszerep, 2030-ra pedig a gazdasági fejlettség az uniós átlag 90 százalékát érje el. A 2030-ig tartó időszakra a kkv stratégia komplex szemléletével mind a külső körülmények megfelelővé tételére, mind pedig a belső lehetőségek kiaknázására kínál megoldásokat a magyar kkv-k számára.
A kormány célja, hogy a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítésén keresztül a teljes kkv-szektor számára biztosítsa a működéshez szükséges kiszámítható kereteket – hangsúlyozza a minisztérium.
A kkv-k adják a magyar gazdaság gerincét és tartópillérét, ezek foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, azaz számos család egzisztenciáját biztosítják. A magyar kkv-szektor stabilitása kulcsfontosságú tényező a magyar gazdaság újraindításához, a gazdasági növekedés helyreállításához – mutatott rá az NGM.
A most felülvizsgált és elfogadott stratégia a gazdasági növekedés célját szem előtt tartva a vállalkozásfejlesztés eszközeivel kínál megoldásokat a lehetőségek hatékony kiaknázására, valamint válaszokat ad az új gazdasági kihívásokra a vállalkozásoknak. A stratégia egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését – ismertette az NGM közleménye.
A beruházás és exportvezérelt gazdaságpolitika eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) magyarországi állománya jó alapot ad ahhoz, hogy megfelelő lépésekkel a magyar vállalatok minél feljebb kerüljenek a termelési, beszállítói láncokban, és minél nagyobb hozzáadott értékkel, saját lábaikon is magabiztosan az exportpiacra tudjanak lépni. Mindemellett szükségletként jelenik meg a digitális technológiák vállalati integrációja és az alkalmazottak digitális készségfejlesztése, hogy versenyképességüket megőrizve a mai gyorsan változó világ elvárásainak minél inkább megfeleljenek – sorolta az NGM.
Ismertetik: a stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez pedig önálló, pillérspecifikus célokat rendelt, melyek az alábbi témákra fókuszálnak:
– Technológiaváltás, digitalizáció, zöld átállás és ESG megfelelés, nemzetköziesedés, foglalkoztatás;
– Vállalkozóbarát adózás és üzleti környezet, beleértve az adminisztráció csökkentést és a megfizethető energia biztosítását;
– Megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása a kkv-k részére, a pénzügyi tudatosság fejlesztése;
– A gazdaság kitörési pontjai, kiemelt ágazatok fejlesztése, az innovációs potenciál kiaknázása;
– A vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, speciális vállalkozói célcsoportok támogatása, generációváltás.
Az NGM arra számít, hogy az egyes pillérek keretében a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása jelentősen gyorsíthatja az eredmények elérését, és a célzott intézkedésekkel biztosítható, hogy a hazai és EU-s fejlesztési források multiplikátor hatása még erőteljesebben érvényesül. A magyar vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja.
A minisztérium figyelmeztet arra is, hogy akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás, a szintlépéshez és kibontakozáshoz a megfelelő környezet mellett szükséges a megfelelő hozzáállás is: belső igény a fejlődésre, nyitottság az új módszerek és technológiák, különösen a zöld átállás és a digitális transzformáció irányába.
Ezen kettős transzformáció nélkül ugyanis nincs versenyképesség és nincs felzárkózás sem. Ezen célokat szolgálja a most elfogadott kkv stratégia – szögezte le az NGM.
Kapcsolódó cikkeink
Elégedett a legfrissebb munkaerőpiaci adatokkal a kormány
A magyar foglalkoztatottság Európa élvonalához tartozik, az új intézkedések célja,…
Tovább olvasom >Javult a kkv-k optimizmusa a közterhek kapcsán az év első negyedében
Hat százalékponttal csökkent azon cégvezetők aránya, akik szerint a következő…
Tovább olvasom >NGM: ősztől új pályázat segíti a munkakörülmények fejlesztését – 4,5 milliárd forint a hazai kkv-k támogatására
Ősztől új pályázat segíti a munkakörülmények fejlesztését, 4,5 milliárd forint…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >