2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai jelentős változáson mentek keresztül, amelyeket elsősorban az inflációs válság és a háborús környezet alakított. Az infláció mérséklődése és a reálbérek növekedése ellenére a háztartások óvatossága csak lassan oldódik, és ez meghatározza fogyasztási döntéseiket. Az elmúlt hónapokban a megtakarítási hajlandóság erősödött, míg a kiskereskedelmi fogyasztás növekedése inkább a külföldi piacokon és online platformokon valósult meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői, Suppan Gergely és Kisfaludy Tamás a Portfolio.hu-n megjelent elemzése alapján a következő trendek figyelhetők meg a magyar háztartások gazdasági magatartásában.
Megtakarítások és óvatosság előtérben
A megtakarítási ráta 2024 elején évtizedek óta nem látott szintre, közel 16%-ra emelkedett
Bár 2024-ben a reálbérek jelentős növekedésnek indultak, a magyar lakosság körében a fogyasztás erőteljes bővítése helyett a megtakarítások növelése került előtérbe. Az óvatosság csak lassan enyhül, ami jól tükröződik a háztartások pénzügyi magatartásában. A lakosság célja a korábbi években megcsappant megtakarítások reálértékének visszaállítása, amely egyértelműen megmutatkozik mind a betétállomány növekedésében, mind az értékpapír-tranzakciók emelkedésében. Az infláció csökkenése ellenére a magas hozamokat kínáló pénzügyi eszközök megtakarításra ösztönző szerepe továbbra is erős maradt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a megtakarítási ráta 2024 elején évtizedek óta nem látott szintre, közel 16%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a háztartások nettó finanszírozási képessége, vagyis pénzügyi megtakarítása rekordmértékben bővült: 2024 első félévében 4 250 milliárd forintot tett ki, ami 847 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. Ez az összeg az azonos időszaki teljes kiskereskedelmi forgalom 47%-át teszi ki, ami jól mutatja a megtakarítások előtérbe helyezését a fogyasztással szemben.
Lakásvásárlások és ingatlanpiaci mozgások
A megtakarítások mellett a korábban elhalasztott lakásvásárlások pótlása is fontos szerepet játszik a magyar háztartások pénzügyi döntéseiben. Az elmúlt években tapasztalt magas infláció és emelkedő kamatok sokakat arra késztettek, hogy elhalasszák ingatlanvásárlásaikat. 2024-ben azonban újra növekedésnek indultak a lakástranzakciók: az év első félévében 40,1%-kal nőtt a lakásvásárlások száma éves alapon a Duna House Barométer adatai szerint. Ez a fellendülés részben annak köszönhető, hogy a lakásbérleti díjak az elmúlt két évben jelentősen emelkedtek, míg az ingatlanárak növekedése ehhez képest mérsékeltebb volt.
A lakáshitelpiac is élénkülést mutat: 2024 első félévében a háztartások lakáshitel állománya 7,4%-kal nőtt, az új lakáshitel szerződések értéke pedig 2,5-szeresére emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb kereslet a piaci alapú lakáshitelek iránt mutatkozik, még a 6-7%-os teljes hiteldíj mutatók (THM) ellenére is. A kisebb alapterületű, relatíve kisebb önerővel is megfizethető lakások iránti kereslet különösen erős, mivel sokan úgy érzik, hogy a magas bérleti díjak mellett hosszú távon jobban megéri saját lakásba költözni.
Kiskereskedelmi forgalom és külföldi vásárlások
A hazai kiskereskedelmi forgalom 2024 első felében lassú helyreállást mutatott. Az első negyedévben 2,2%-os, a második negyedévben pedig 3,1%-os volumenbővülés volt megfigyelhető éves alapon, ami az EU középmezőnyébe sorolja Magyarországot. Az EU átlagát tekintve ugyanebben az időszakban mindössze 0,3%-os növekedést mértek. Ez a viszonylagos bővülés azonban nem fedi le a teljes fogyasztási képet, hiszen egyre nagyobb szerepet játszanak a külföldi vásárlások, különösen az online platformokon.
Az elmúlt években dinamikusan növekedett a külföldi eladóktól történő online vásárlások volumene. 2024 első negyedévében a külföldi online vásárlások összege 556 milliárd forintra emelkedett, ami 28%-os növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A külföldi webshopok közül különösen a kínai Temu emelkedett ki, amelynek magyar vásárlói bázisa 2024 májusában már elérte az 1,28 millió főt. A Temu gyors térnyerése jól mutatja a magyar fogyasztók egyre nagyobb érdeklődését a külföldi online platformok iránt, különösen azok alacsony áraik és széles kínálatuk miatt.
A külföldi utazások iránti kereslet is jelentősen megnőtt. 2024 első negyedévében a magyar lakosság 297 milliárd forintot költött külföldi utazásokra, ami 40%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a belföldi utazásokra fordított kiadások csak 32%-kal emelkedtek. A külföldi utazások iránti kereslet növekedését az is alátámasztja, hogy az idei első negyedévben a magyar lakosság 137 milliárd forint értékben fizetett külföldön hazai kibocsátású bankkártyával, ami 19%-os növekedést jelent éves alapon.
A turizmus és a szolgáltatások növekvő szerepe
A belföldi turizmus is élénkülést mutat, bár a külföldi utazások iránti kereslet növekedése erőteljesebb. A hazai turizmus nemzetközi összevetésben különösen erősnek tűnik: a belföldi vendégéjszakák számának növekedése Luxemburg után a második legnagyobb volt az EU-ban 2024 első öt hónapjában. A külföldi vendégek által Magyarországon eltöltött éjszakák száma is jelentősen emelkedett, ami a turisztikai szektor stabilizálódására utal a COVID-19 világjárványt követően.
A szolgáltatások iránti kereslet növekedése a háztartások fogyasztási szerkezetének átalakulását is tükrözi. A lakosság többletjövedelmének egyre nagyobb részét fordítja szolgáltatásokra, külföldi utazásokra, valamint külföldről vásárolt termékekre és szolgáltatásokra. Ez a változás jól mutatkozik meg abban is, hogy a nemzeti számlákban mért végső fogyasztási kiadás és a kiskereskedelem fix bázisú volumene közötti különbség rendre emelkedett az elmúlt két évben.
Összegzés: átalakuló fogyasztási szokások
Összességében megállapítható, hogy 2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai jelentős átalakuláson mentek keresztül. Az inflációs válság és a háborús környezet hatására a háztartások körében erősödött az óvatosság, amely a megtakarítások növekedésében és a lakásvásárlások élénkülésében nyilvánult meg. Ugyanakkor a fogyasztás szerkezete is átrendeződött: a hazai kiskereskedelmi forgalom bővülése mellett egyre nagyobb szerepet játszanak a külföldi piacok és online platformok, különösen a külföldi webshopok és utazások iránti kereslet növekedése révén.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése rámutat arra, hogy bár Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom és a turizmus nemzetközi összevetésben is jól teljesít, a belső gazdasági fundamentumok még ennél is kedvezőbb javulást tehetnének lehetővé. A háztartások óvatossági motívuma és a fogyasztási szerkezet átalakulása azonban egyaránt meghatározza a magyar gazdaság 2024-es kilátásait, különösen az ingatlanpiac, a megtakarítási trendek és a nemzetközi fogyasztási szokások tekintetében.
