NGM: az ESG-szemlélet egyre meghatározóbb a befektetők körében

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 11. 20. 11:38

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

A versenyképesség és a fenntarthatóság ma már nem két külön pálya, hanem ugyanannak a modern gazdaságpolitikai logikának a részei, amelyek meghatározzák Magyarország jövőjét; a vállalatok fenntarthatóságát mérő ESG (környezeti, társadalmi és irányítási)-szemlélet egyre meghatározóbb a befektetők körében – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kkv-k fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára konferencián csütörtökön Budapesten.

Hunyadi László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld pénzügyi konferenciáján tartott előadásában elmondta: az ESG-befektetések globális piaca 2018 és 2024 között megduplázódott, becslések szerint 2030-ra eléri a 80 milliárd dollárt, a legerősebb kereslet az ilyen befektetések iránt az ázsiai térségből érkezik. A hazai keretrendszer kialakítása 2023-ban kezdődött és 2024 elején lépett hatályba, a cégek részére részletes útmutatók készültek – ismertette.

Kitért arra, hogy az ESG fokozatosan üzletileg kikerülhetetlenné válik. Az elmúlt évben az EU jogalkotási hullámában az Európai Zöld Megállapodás keretében több mint 70 jogszabály-javaslat és több mint 200 szabályozási elem született. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) becslései szerint ma az EU fenntarthatósági szabályai több mint 50 irányelvből és rendeletből állnak, uniós kutatás szerint ezek évente 2,3 milliárd euró adminisztratív terhet rónak az érintett cégekre.

Ismertette:

a magyar ESG-ökoszisztéma szereplői között az NGM és az SZTFH a jogalkotásban, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGÜ) pedig a vállalati támogatásokban vesz részt. A kutatások szerint a cégek döntő többsége már érzi, hogy az ESG egy lehetőség, amivel élni kell. Jelezte: jelenleg zajlik az állami ESG minősítő létrehozásának előkészítése, az MGÜ hasznos partnere lehet a cégeknek az ESG-vel kapcsolatos feladataikban.

Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány 2010 óta minden döntését a családok szemszögéből vizsgálja és minden területhez – így a fenntarthatósághoz is – családbarát fókuszban közelít. Magyarország abban is egyedülálló, hogy az ESG szempontok érvényesítése során is a családokat helyezi a középpontba.

Elmondta, hogy a családpolitika három pillére a családok anyagi helyzetének javítása, az otthonteremtés támogatása, valamint a család és a munka közötti egyensúly megteremtésének segítése.

Hozzátette:

míg 2010-ben mindössze 326 településen volt bölcsőde, ma már 1250 településen van. Nagyon sikeres volt a legutóbbi munkahelyi bölcsődei pályázat, melynek keretében több tucat munkahelyi bölcsőde jöhet létre. A Családbarát munkahely pályázat is egyre népszerűbb, már több mint 760 munkáltató nyerte el a címet

– ismertette.

A családbarát szemlélet a mindennapokban is érezhető támogatást jelent a dolgozóknak és családjaiknak, a munkáltatóknak pedig versenyelőnyt is: javítja a vállalat megítélését, növeli a munkavállalói elégedettséget és lojalitást – mondta.

Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke köszöntőjében elmondta: a jegybank új kezdeményezéseként először tartja éves Zöld pénzügyi konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) együttműködésben. A rendezvény az ESG-szabályozás – azaz a környezeti, társadalmi, és irányítási elvárások – alakulását mutatja be a vállalati, pénzügyi és államigazgatási szereplőknek.

Hozzátette: ha nem foglalkozik a fenntarthatósággal és a zöldátállással a pénzügyi szektor, az később veszélyeztetheti a stabilitását. Az MNB jogszabályi feladata a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, ennek érdekében zöld banki ajánlásokat dolgozott ki, majd a biztosítási szektorra is meghatározott keretrendszert. Az MNB a Zöld Programján keresztül is támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését és a gazdasági fejlődéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását – mondta.

Nagy László, a SZTFH elnöke kifejtette: az idei év volt az ESG keretrendszer gyakorlati megvalósításának éve, a működő hazai keretrendszer valósággá vált. Az arra kötelezett cégek benyújtották az első ESG-beszámolóikat.

„A magyar modell ereje a mérhetőségben és a józan logikában rejlik, az eredményeknek a hátterében az ESG törvény és a hozzá kapcsolódó szabályozási keretrendszer áll, amely a fenntarthatósági adatgyűjtést a kockázatkezelés és a vállalati reziliencia növelésének egyik legfontosabb eszközeként értelmezi”

– fogalmazott. Az ESG így nem ideológiai kérdésként vagy érdekérvényesítésként jelenik meg, hanem objektív, mérhető adatpontokra épülő vállalati gyakorlatként – hangsúlyozta.

Deli Gergely, a NKE rektora elmondta, hogy