NGM-államtitkár: a mesterséges intelligencia a mindennapok részévé vált

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára beszédet mond az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége keretében megrendezett budapesti Tech Week – Forum for Competitiveness and Technology rendezvényen a Bálna rendezvényközpontban (MTI/Illyés Tibor)

Szabados Richárd szerint már látható, hogy az AI-megoldások használata növeli a versenyképességet, és a hatékonyságot.

A fórumon az MI versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálják, valamint arra fókuszálnak, hogy hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az üzleti és gazdasági életet, hatása milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, milyen lehetőségeket rejt versenyképességi szempontból.

Hangsúlyt kap továbbá a releváns jogszabályi környezet, különösen a nemrégiben elfogadott MI rendelet és annak jövőbeni végrehajtása – ismertette az államtitkár. Lehetőség lesz a jó gyakorlatok megismerésére, tapasztalatok megosztására, kihívások megvitatására – tette hozzá.

Szolnoki Szabolcs, az NGM technológiáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a gazdasági versenyképesség kulcsa a mesterséges intelligencia (MI). Az előrejelzések alapján a munkahelyek 40 százalékát átformálja az MI, leginkább a magasan képzett munkaerő érintett. Az élelmiszertermeléstől kezdve, az egészségügyön, gyógyszerkutatásokon át a pénzügyekig a gazdasági élet minden szegmenségeb szerepet játszik az MI.

Ugyanakkor fel kell készülni a kihívások kezelésére – emelte ki. Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az AI Act, azaz a mesterséges intelligencia (MI) rendelet, a jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

A magyar álláspont szerint az MI rendelet erős jogi kereteket nyújt az MI biztonságos és felelős használatához – ismertette Szolnoki Szabolcs. Közlése szerint ő képviseli Magyarországot a rendelet végrehajtását segítő uniós testületben.

Hozzátette, hogy jelenleg a Magyar MI Stratégia felülvizsgálatán dolgoznak, és létrehoznak egy magyarországi MI Irodát.

Fekete Péter, a 4iG Csoport vezérigazgatója ismertette: A budapesti székhelyű, magyar többségi tulajdonú 4iG Nyrt. Magyarország és a nyugat-balkáni régió vezető távközlési és IT-csoportja, több mint nyolcezer munkavállalót foglalkoztat. A vállalat a távközlés, a rendszerintegráció, az űr- és védelmi ipar vezető integrált szolgáltatója, valamint a tudásalapú digitális gazdaság kulcsszereplője.

A 4iG cégcsoport ernyője alatt több mint egy tucat kutatás-fejlesztési projekt futott, illetve fut jelenleg is. Példaként említette a kreatívipar, járműipar, élelmiszeripar vagy egészségipar területeit.

Az MI-technológiák ugyanakkor kockázatokat is hordoznak, így a jól megtervezett bevezetésük elengedhetetlen, különösen adatkezelési, biztonsági és jogi szempontokból – jegyezte meg. Az MI technológia átformálja a magyar gazdaságot, ösztönzi az innovációt és a versenyképességet. Az MI-vezérelte megoldások javítják az infrastruktúrát, a biztonságot és a működési hatékonyságot. Erős együttműködés szükséges szerinte a kormány, a magánszektor és a tudományos élet szereplői között az MI minél szélesebb elterjedése érdekében.

Lucilla Sioli, az Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatal (EU AI Office) igazgatója elmondta, hogy idén a Bizottság új intézkedéscsomagot terjesztett elő, amellyel az európai induló vállalkozásokat és kkv-kat kívánja segíteni abban, hogy megbízható, az EU értékeivel és szabályaival összhangban lévő mesterségesintelligencia-technológiákat fejlesszenek ki.

Budapest, 2024. október 1. Lucilla Sioli, az Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatal (EU AI Office) igazgatója beszédet mond az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége keretében megrendezett budapesti Tech Week – Forum for Competitiveness and Technology rendezvényen a Bálna rendezvényközpontban 2024. október 1-jén. MTI/Illyés Tibor

Augusztusban életbe lépett a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, az AI Act, a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról. A jogszabály célja annak biztosítása, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett. A rendelet célja a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve a technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve.

Közölte: a tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek, az AI Act szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó.