Nemzetközi üzletágának köszönhetően javul a Lidl jövedelmezősége

Sebastian Rennack
international retail analyst
Aletos Retail

Két turbulens év után visszatért a Lidl a magasabb jövedelmezőséghez, és pénzügyileg stabilabb alapokra helyezte működését. A Lidl Stiftung által közzétett, 2024/2025-ös üzleti évre (február végéig) vonatkozó mérlegadatok szerint a Schwarz Csoporthoz tartozó diszkontlánc 2,1%-ról 2,4%-ra növelte nettó nyereséghányadát. Ez abszolút értékben több mint 400 millió eurós növekedést jelent, így a nettó nyereség elérte a 2,3 milliárd eurót.

A nettó árbevétel 6,9%-kal 94,7 milliárd euróra nőtt, ami a leglassabb növekedés az infláció 2022/2023-as üzleti évben történt megjelenése óta. Az összesített számadatok alacsonyabbak, mint a Schwarz Csoport 132,1 milliárd eurós konszolidált nettó árbevétele, ugyanis a Lidl Stiftung ezen adatában nem jelenik meg a németországi és franciaországi teljes operáció.

A javuló árréseknek köszönhetően helyreállt a nyereségesség

A számok mögött két kulcsfontosságú területen végbement csendes fordulat áll. Az egyik költségtényező, amely az elmúlt években nyomást gyakorolt a nyereségességre – a bruttó árrés – 24,5%-ról 25,2%-ra emelkedett, azaz 0,7 százalékponttal javult, így közel kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a nettó árbevétel. Az infláció 2021-ben indult növekedése előtt ez az érték még 26,5% volt.

A másik tényező, a hitelek utáni nettó kamatfizetés, amely magas szinten stabilizálódott. A konszolidált nettó kamatráfordítás az előző évi 752 millió euró után 762 millió eurón állt meg. Ezek a finanszírozási költségek azonban továbbra is jelentős terhet jelentenek az eredményre: körülbelül 600 millió eurónyi potenciális nyereséget emésztenek fel – szemben a 2021-ben és korábban mért alig több mint 150 millió euróval. Ezen a téren a Lidl határozott korrekciós lépéseket tett: a diszkontlánc nettó adósságállományát a legutóbbi üzleti évben 20%-kal – 12,5 milliárd euróról 9,9 milliárdra – csökkentette.

A kamatfizetésekhez szorosan kapcsolódik a készletekben lekötött tőke is. A Lidl ezen a területen is javulást ért el: noha az év végi készletszint mintegy 15%-kal nőtt, ami lassabb forgási sebességre utal, a vállalat jelentése szerint „az átlagos készletszint 6,9%-kal csökkent, míg az átlagos készletforgási mutató 11,3-ra emelkedett” – ami szigorúbb készletgazdálkodásra utal a magasabb zárókészlet ellenére is.

A javuló árréseknek köszönhetően a nyereségesség is javul

A Lidl Stiftung nettó nyereséghányadának alakulása a mérlegadatok alapján (2019-2024)*

*Az üzleti év a tárgyévet követő februárban zárul

Próbára teszik a Lidl hatékonysági törekvéseit a növekvő bérek

A költségoldalon a magasabb árukereskedelmi árrés kedvező hatásainak részben ellentartott a személyi jellegű ráfordítások érezhető emelkedése, amelyek árbevételarányosan 0,4 százalékponttal 8,8%-ra nőttek. Ennek ellenére a korábbi 8,4%-os szint a Lidl Stiftung elmúlt éveinek legjobb eredménye volt. 2021-ben a személyi költségek még a nettó árbevétel 9,4%-át tették ki.

2023-tól kezdődően számos európai piacon gyorsabban emelkedtek a törvényileg és a kollektív szerződésekben rögzített minimálbérek, mint a bolti árak, ami szerkezetileg növelte az iparági munkaerő-költségeket. A Lidl azonban továbbra is költségkontroll-intézkedéseket alkalmaz: az elszámolási időszakban folytatta az elektronikus polccímkék és az önkiszolgáló kasszák bevezetését Európa-szerte a nagyobb működési hatékonyság érdekében. A vállalat javuló jövedelmezősége tehát elsősorban a szigorú működési fegyelemnek, nem pedig a munkaerő-hatékonyság javulásának köszönhető.

A nyereségesség kulcspillére Közép- és Délkelet-Európa

A csoportszintű javuláson túl a Lidl jövedelmezősége Közép- és Délkelet-Európában gyökerezik, az elemzett régió Litvániától és Lengyelországtól egészen Szerbiáig terjed. A kilenc vizsgált piac 25,2 milliárd eurós nettó árbevételt ért el, ami az éves átlagos euróárfolyam alapján 10,9%-os növekedést jelent, és a Lidl Stiftung konszolidált árbevételének 26,6%-át adja. Az itt együttesen elért 1,0 milliárd eurós nettó nyereség a teljes eredmény közel 44%-át teszi ki. A 4,0%-os nettó nyereséghányad – ami közel kétszerese a csoport 2,4%-os átlagának – egyértelműen kiemeli a régiót a Lidl nemzetközi portfóliójában.

Európa feltörekvő piacainak súlya Valójában még nagyobb lenne a Lidl működésében. Csehország, amely jellemzően kulcsszereplője a régiónak, kimaradt a 2024-es elemzésből, mivel a Lidl Česká republika 2023-ban jogi formát váltott, ami az elszámolási időszak módosításával és egy tíz hónapos pénzügyi évvel járt. A teljes 2024-es adatok még nem állnak rendelkezésre. Ha a 2022-es cseh eredményeket vesszük alapul, a régió részesedése a Lidl Stiftung konszolidált árbevételéből közel egyharmadra, a nettó nyereségből pedig több mint felére emelkedne – tovább hangsúlyozva e piacok stratégiai jelentőségét a Lidl európai hálózatában.

A régió éllovasa Lengyelország

A Lidl legnagyobb piaca a régióban Lengyelország, mely a Csoporton belül a negyedik legnagyobb egység Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország után. Az ország 9,6 milliárd eurós nettó árbevételt ért el, ami helyi valutában számolva 8,9%-os növekedést jelent, és 4,1%-os nyereséghányadnak megfelelő 390 millió eurós nettó nyereséget produkált.

Lengyelországot Románia követi a sorban közel 5 milliárd eurós árbevétellel, ami a teljes bevétel 10,5%-os bővülését és 245 millió eurós nettó nyereséget eredményezett. 4,9%-os nyereséghányadával Románia – Horvátországgal együtt – a Lidl legnyereségesebb leányvállalatai közé tartozik.

A többi vizsgált piac – Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Litvánia – szintén stabil jövedelmezőséget és kiegyensúlyozott árbevétel-növekedést mutat. Bár a Lidl az elmúlt években visszafogta a bolthálózat bővítését néhány országban, Magyarország és Bulgária továbbra is kétszámjegyű növekedést produkált helyi valutában, ami alátámasztja a régió töretlen lendületét.