Nemzetközi színvonalon a magyar csomagolóipar

A magyar gazdasággal szinkroban növekszik a hazai csomagolóipar, bár a környezetvédelmi termékdíj alaposan átrendezte a piacot. Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára kiemelte, hogy a magyar csomagolószerek a nemzeti porondon is megállják a helyüket.

A KSH nyilvános adatbázisa alapján a CSAOSZ által készített statisztikák azt mutatják, hogy 2014-ben a magyar csomagolóipar 482 milliárd forintos forgalmat ért el, ami 15 milliárd forinttal magasabb értéket mutat, mint a megelőző év. Nagy Miklós elmondta:

– Ez azt jelenti, hogy a csomagolóipar a magyar GDP-növekedésével azonos értékben fejlődött. Ez is alátámasztja azt az álláspontunkat, hogy a csomagolóipar a gazdaság barométere, elsőként képes jelezni a gazdaság változásait. A hazai csomagolóipari vállalkozások a termelésük 50%-át exportpiacon értékesítik. Elsősorban a környező országokba exportálnak a magyar csomagolóipar szereplői, fölég nyugat-európai irányba. Minden adat arra utal, hogy a magyar csomagolóipar felkészültsége, műszaki lehetőségei versenyképesek az európai piacon található termékekkel. Előnyként emelnénk ki, hogy szellemi munkában, kreativitás tekintetében az élmezőnyhöz tartozunk. Ennek is tudható be, hogy 2016. május 22. és 26. között a Csomagolási Világszövetség Budapesten a CSAOSZ szervezésében tarja tavaszi ülésszakát. Ennek keretében nemzetközi csomagolási konferenciát szervezünk, valamint a csomagolási világverseny díjátadó gáláját is mi tartjuk.

Fojtó adóterhek

A környezetvédelmi termékdíj törvény a műanyag bevásárló reklámtáskák tekintetében fejtette ki markánsan szankcionáló funkcióját:

– A környezetvédelem szempontjából nemkívánatos csomagolóeszköz-fajtát a jogalkotók nem tiltással kívánták visszaszorítani, hanem olyan úgynevezett büntetőadót vagy más néven fojtó adót alakítottak ki, amely gazdaságtalanná tette ennek a csomagolószernek a nagy volumenű és széles körű használatát. Ez azt jelenti, hogy reklámtáskák kilónkénti 1900 forintos termékdíjához képest az alapanyag granulátuma kb. 500 forint, tehát az alapanyag többszörösét teszi ki a termékdíj. Ez ahhoz vezetett, hogy míg néhány évvel ezelőtt 10.000 tonnás nagyságrendben jelent meg Magyarországon a reklámtáska, most épphogy csak 1000 tonna fölé megy a hazai éves felhasználása.

A közvélemény-kutatások alapján a fogyasztóknak különösen fontos vásárlási szempont a környezettudatos termékek, megoldások felkutatása. Ugyanakkor Nagy Miklós hozzátette:

– Azonban azt tapasztaljuk, hogy a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése nagyon lassan fejlődik. Jellemző trend, hogy a diszkont áruházláncok térnyerése a csomagolások tekintetében új követelményeket támasztott az iparág szereplőivel szemben.

Elsősorban gyűjtőcsomagolások tekintetében, a különböző polckész, áruházkész megoldások kerültek előtérbe, melyek meggyorsítják az üzletek feltöltését.

Több csomagolás, kevesebb veszteség

A csomagolás egyre nagyobb szerephez jut a termékveszteség megelőzésében, elsősorban az élelmiszereknél.

– Egyes tanulmányok szerint évente a világban 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, ami kb. 200 kg/fő/év mennyiséget jelent átlagosan. Ez az árukár részben a nem megfelelő infrastruktúrából, a hiányos csomagolásból eredő veszteség, részben pedig az igényeket meghaladó fogyasztásból származó pazarlás. A kárt nem csupán a használhatatlanná vált élelmiszer jelenti, hanem annak minden egyes összetevője is hiábavalóan került előállításra, a gyártásukhoz, szállításukhoz felhasznált energia feleslegesen terhelte a környezetet. Ebből is látszik, hogy a jobb csomagolással elérhető áruvédelem jelentősen nagyobb környezeti előnyt nyújt, mint az áruk védelmére felhasznált töredék mennyiségű csomagolószerek hulladékként okozott környezetterhelése.

Nagy Miklós összegezve elmondta, hogy valamennyi csomagolószer-típust nézve a piaci talpon maradás vagy terjeszkedés állandó technológiai fejlesztéseket követel, amelyet a magyar ipar képes teljesíteni, de emellett a hatékonyság javítása is fontos.

M. K.