Nemzetközi felmérés: rekordmagas az utazási kedv Európában a globális feszültségek ellenére is

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 07. 22. 11:58

Az éghajlatváltozás, a globális bizonytalanságok és a geopolitikai zavarok ellenére is virágzik az utazási hajlandóság Európában – derül ki az Europ Assistance nemzetközi felméréséből. A Holiday Barometer 24. kiadása szerint idén nyáron tíz európaiból közel nyolcan terveznek utazni, miközben a külföldi úti célok iránti érdeklődés is kimagasló. Az utazások tervezése egyre tudatosabb: elsődleges szempont lett a biztonság, míg a természeti katasztrófáktól való félelem is érezhetően nőtt. Emellett a vásárlóerő határozza meg a nyaralási terveket: az utazást nem tervező európaiak közel 60 százaléka fő akadályként a pénzügyi korlátokat jelölte meg.

A világszerte fellépő geopolitikai feszültségek ellenére is példátlan az utazási kedv, és az utazók hajlandóak új kultúrákat és úti célokat felfedezni – hívja fel a figyelmet a 23 ország nyaralási trendjeit vizsgáló felmérés. Tíz európaiból nyolcan (79%) és tíz amerikaiból heten (71%) terveznek utazni június és szeptember között, ami a barométer fennállása óta a valaha mért legmagasabb értéket jelenti.

A külföldi utazások iránti érdeklődés olyan országokban is növekszik, amelyek általában a belföldi nyaralásokat részesítik előnyben: az olaszok 36%-a és a franciák 35%-a is a nemzetközi utazásokat preferálja idén.

Két fő nyaralási trend jellemző minden kontinensen

Az európai utazók 63%-a tengerparti utazást tervez, míg 28%-uk a városi kirándulásokat részesíti előnyben. A kontinensen élők 3 legkedveltebb úti célja továbbra is Spanyolország, Olaszország és Franciaország, emellett Ázsia és Afrika is egyre vonzóbbá válik az utazók körében.

A kutatásban résztvevők szerint az ideális nyaraláson kikapcsolódhatnak és kiszakadhatnak a napi rutinból, valamint új helyeket fedezhetnek fel és emlékeket szerezhetnek. Minden kontinensen két fő nyaralási trend rajzolódik ki: az utazók olyan nyaralásokat keresnek, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy összegyűljenek a családdal és barátokkal, valamint a természet felfedezését kínálják.

Az utazás legfőbb akadálya a pénzügyi korlát

A vásárlóerő alapvetően meghatározza a nyaralási terveket. Azon európaiak körében, akik nem terveznek utazást június és szeptember között, 58%-uk a pénzügyi korlátokat nevezte meg elsődleges akadályként. Ugyanakkor az utazást tervező európaiak 47%-a azt állítja, hogy a tavalyi évhez képest több pénzt szánnak a nyaralásukra.

A biztonság az úti cél kiválasztásának egyik legfontosabb kritériuma

Az utazók minden korábbinál jobban figyelnek a biztonságra, és az úti cél kiválasztásakor elsődleges szempontként kezelik. Az aktuális, aktív konfliktuszónák mellett az adott ország politikai légkörének megítélése is befolyásolja az utazók döntéseit. Az európaiak és észak-amerikaiak 32%-a számára a biztonság ma már elsődleges jelentőségű az úti célok kiválasztásakor. A háborúk árnyéka egyre nagyobb hatást gyakorol az utazási döntésekre, az európaiak 57%-a tartja ezt a kockázatot alapvető fontosságúnak.

A környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak az utazási döntéseknél, viszont a természeti katasztrófáktól való félelem felértékelődik. A válaszadók egyre nagyobb számban kerülik az olyan országokat, ahol az ilyen jellegű szerencsétlenségek kockázata magas. Tízből négy európai aggódik amiatt, hogy utazásuk során természeti katasztrófa érheti őket. Ez az arány 2022 óta közel megduplázódott.

A kétévente utazó magyarok harmadával fordult már elő váratlan esemény

A hazai Europ Assistance egy korábbi, 2025 májusában elkészült, kifejezetten magyar utazási szokásokat vizsgáló kutatása szerint pedig a 18-69 éves magyarok közel fele (44%) szokott legalább kétévente külföldre utazni, és harmadukkal (34%) fordult már elő olyan váratlan esemény, amikor szüksége lett volna utasbiztosításra. Ennek ellenére azonban tízből csupán négyen kötnek mindig utasbiztosítást, tehát még mindig vállalják a kockázatot és a járulékos költségeket a magyar utazók. A külföldi utazás során váratlan eseményt elszenvedők negyedénél történt már olyan kár, amelynek mértéke a 100.000-250.000 Ft közötti értéket, ötödüknél a 251.000 és 350.000 Ft közöttit érte el. Minden tizedik esetben pedig még ennél is többet, akár 500.000 Ft-ot is meghaladta a keletkezett vészhelyzet elhárítása.

Kapcsolódó cikkeink