Nemzetközi akcióterv az adóelkerülés ellen

Az OECD nemzetközi, adóelkerülést visszaszorító akciótervét október 8-án mutatta be egy G20 találkozón. Ennek kapcsán a Deloitte áttekintette legfontosabb elemeit, illetve az elmúlt évek gazdasági változásait, melyek a terv szükségességéhez vezetettek.

2013-ban jelent meg az OECD első jelentése a BEPS-szel (Base Erosion and Profit Shifting), vagyis az adóalap mesterséges eszközökkel történő erodálásának, illetve a nyereség másik államba történő áthelyezésének jelenségével kapcsolatban. A jelentés elkészítésére és a vállalatok adóelkerülését visszaszorító akcióterv kidolgozására a G20 kérte fel a nemzetközi gazdasági szervezetet.

Adóparadicsomok a kávéban

A 2008–2009-es gazdasági válság változást hozott azzal, hogy sok bankot és pénzintézetet fel kellett tőkésíteni. Amellett, hogy a költségvetési deficittel küzdő államok érzékenyebbekké váltak az adóbevételekre, 2010–11-ben elindult egy új tendencia a nemzetközi adózásban.

– Sok adózó részére kellemetlenné, sőt üzletileg károssá vált az a tény, hogy egy kongresszusi vizsgálóbizottság vagy a sajtó kideríti, milyen eltérések vannak az eredményeik és az adókulcsaik között, például amikor egy amerikai multinacionális cég a 30 százalékot meghaladó társasági adója mellett 8-9 százalékos adókulcsot alkalmazott. Az egyik legjobb példa a Starbucks angliai esete, amikor a társadalmi nyomás miatt több adót fizetett be annál, mint amennyit a könyvelése alapján kellett volna – világított rá a responsible tax, azaz a felelősségteljesebb adózás kialakulására Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője. – 2013-ig a kávélánc mintegy 3 milliárd fontos bevételt szerzett Angliában, de mindössze 8,5 millió fontnyi társasági adót fizetett. Törvényt nem sértett, azonban az angol adótörvényeket kijátszó könyvelési gyakorlata miatt igen erős negatív PR-t kapott. A Starbucks úgy tudta törvényes keretek között megúszni fizetési kötelezettségét, hogy a szigetországban szerzett profitját adóparadicsomokba menekítette. A vállalat vezetősége a parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatás után és a hangos vásárlói elégedetlenség hatására úgy döntött, könyvelt eredményétől függetlenül 20 millió fontnyi adót fizet be.

Társadalmi nyomás

A BEPS alapelveiben nem csupán az állami árbevételek miatt aggódó politika, hanem a válság hatására megváltozott szemléletű társadalom új elvárásaival is találkozunk. A kezdeményezés célja olyan adózási instrumentumok kidolgozása, melyek biztosítják a jövedelem adózását a „kettős nem-adózáshoz” vezető helyzetekben, illetve olyan mechanizmus kifejlesztése, amely korai szakaszban felismeri az agresszív adótervezési technikákat. Dr. Kövesdy Attila összefoglalta a lényeget:

– Arról van szó, hogy az OECD politikai indíttatásra és a téma iránti élénk társadalmi érdeklődés mellett jogi keretrendszert dolgoz ki az ellen, hogy multinacionális cégek, kihasználva a jelenlegi nemzetközi adózási rendszert, a kettős adóztatási egyezmények rendszerét, a transzferárazás rendszerét és az offshore struktúrákat, kevesebb adót fizetnek, mint amennyit az egyes államok kasszája elvárna tőlük. Az OECD olyan keretrendszert dolgoz ki, amelynek maga után kell vonnia az egyes államok helyi jogi szabályozásainak és az államok közötti egyezmények módosítását. Az OECD javaslatai között van egy kezdeményezés arra, hogy egy nemzetközi szerződéssel az összes hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt megváltoztassák annak érdekében, hogy ne kelljen egyenként újratárgyalni őket. Ennek jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha arra gondolunk, hogy csak Magyarországnak nyolcvan ilyen egyezménye van.