A termelőknek kedvezne az új agrárkamarai modell

Az élelmiszer-forgalmazásban és -kereskedelemben érintett feldolgozók kényszerű tagjai lehetnek az agrárkamarának egy jogszabály-tervezet egyik változata szerint – írja a Népszabadság. Az erős kormányzati felügyelet mellett kialakuló új testület üzleti-etikai ügyekben erős jogköröket kaphat. Szükség esetén akár korlátozhatja is tagjai tevékenységét.

Tavasszal újrakezdődhetnek az élelmiszer-termelés és -kereskedelem körüli „etikai” viták. A Népszabadság szerint az agrártárca a jogszabály előkészítésekor megvizsgálta az Európai Unióban alkalmazott kamarai modelleket, s ezután a mindenkori kormánnyal szorosan együttműködő, egyes állami feladatokat átvevő, belső tagi vitákat „házon belül” kezelő német–osztrák modell szerint kezdett a paragrafusok kialakításához. Font Sándor, a parlamenti mezőgazdasági bizottság elnöke szerint komolyan el kell gondolkodni az új jogszabály elkészítése kapcsán, hogy a jelenlegi önkéntes tagság fenntartható-e, s azon is, vajon egy ágazati köztestületben nem kellene-e „alanyi jogon” szerepelnie minden olyan hazai piaci szereplőnek, amely élelmiszerelőállítással, -feldolgozással és – forgalmazással foglalkozik.

A bizottsági elnök az osztrák kamarai modellt példaként említve megjegyezte, hogy ott egy sor ágazati szabályozással, tanácsadással, üzleti-etikai ügyekkel kapcsolatban a köztestületnek komoly döntési pozíciója van, s nagyon jelentős szankcionálási lehetőségekkel is rendelkezik. Ha egy tagról például egy kamarai vizsgálat megállapítja, hogy komolyabban vétett a tisztességes üzlet köztestületi alapszabályba foglalt normái ellen, akkor végső esetben akár fel is függeszthetik ágazati tevékenységét. Az érintettek kifogással élhetnek ez ellen, de az ügyek ilyenkor az etikai bizottság mellett működő választott bíróságon folytatódnak, amelynek döntése kötelező erejű.

A jelenlegi Magyar Agrárkamarának kb. 11 ezer tagja van, köztük zömmel az alapanyag-termeléssel foglalkozó közepes és nagyvállalkozások, de szép számmal akad a listán feldolgozó-, illetve néhány kereskedőcég is. A kamara hivatalos közlése szerint ez a regisztrált létszám kiegészül még évi mintegy 65 ezer olyan kamarai ügyféllel, aki szaktanácsért, pályázatírási, bankhitellel kapcsolatos segítségnyújtásért, továbbképzési céllal, vagy egyszerűen ügyintézése felgyorsításáért keresi fel a köztestület irodáit, illetve tanácsadóit.

Amint azt a Népszabadság korábban megírta, a tagság nem lesz formálisan kötelező, de bizonyos támogatási formák igényléséhez, illetve ágazati tevékenységek végzéséhez szükség lehet annak igazolására. Lényeges újdonság, hogy ez utóbbiba belevehetik az élelmiszer-feldolgozást és az úgynevezett elsődleges kereskedelmet („alapanyag üzleti célú forgalmazását”) is. Ezzel viszont a kamarai rendszerbe automatikusan belekerülhet lényegében az összes feldolgozó és élelmiszerrel foglalkozó kereskedőcég is. Ha valóban az osztrák modell lesz a példa, akkor ebből az is következik, hogy a köztestületen belül bizonyos értelemben a termelők dominálnak majd, ami a már említett üzleti-etikai ügyekben jelentős tényező lehet már jövőre is.

Ezenkívül az új kamara a kabinettel szemben nem valamiféle szakmai ellensúlyként szerepel majd, mint a kormányzati politikusok szerint jelenleg teszi, hanem a döntések ágazaton belüli „szétterítése” és a szereplők szakmaközi érdekegyeztetése lehet majd a fő feladata. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára partner lesz minden előremutató megoldás kialakításában. ám felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós verseny- és vállalkozási jogot még a legszigorúbbnak gondolt hazai szabályozással sem lehet felülírni.

A Népszabadság parlamenti forrásokból származó információi szerint a készülő új kamarai törvény lényegében a mintegy másfél éve, az agrárbeszállítókat védő, tisztességtelen piaci magatartásról szóló, alig-alig érzékelhető törvényszigorítás, illetve az ahhoz kapcsolódó ágazati etikai kódex körüli gazdasági vita folytatása „más eszközökkel”. Mint emlékezetes, 2008-ban az előző kormányzat előbb egy elvileg minden szereplőre érvényes etikai kódexszel, majd az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításával igyekezett nyomást gyakorolni a feldolgozókra, de még inkább a multinacionális kereskedőcégekre, hogy a hazai termelőkkel kapcsolatos, gyakran valóban „erőfölényt sejtető” magatartásukon változtassanak. Az elfogadott szövegek azonban a gyakorlatban írott malasztok maradtak, egyetlen „tisztességtelen” kereskedői eljárás miatt sem indult komolyabb vizsgálat, illetve született szankció ilyen ügyben. Az új elképzelések alapján azonban az egész folyamat olyan felügyelet alá kerülhet, amelyben formálisan a legnagyobb létszámú piaci szereplői szektoré, a termelőké lesz a fölény – írja a Népszabadság Online.