Nemet mondtak az áruházláncok az egységes dinnyeárra

Nemet mondtak az áruházláncok a VM-mel és a termelőkkel folytatott megbeszélésen arra a kezdeményezésre, hogy idén is egységes áron kínálják a magyar dinnyét – értesült több egymástól független forrásból a Népszabadság.

A lap információi szerint a felek végül csak arról állapodtak meg, hogy a kereskedők reklámozzák a minőségi magyar dinnyét.

Tavaly – az agrártárca épületében – arról állapodtak meg a dinnyések és a kereskedők, hogy a szezonban kilónként 99 forintos „ajánlott” szinten tartják a dinnye kiskereskedelmi árát. A hírek szerint a láncok akkor ebbe úgy mentek bele, hogy azt hitték, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) áldását adta az akcióra. A GVH azonban vizsgálatot indított, amely komoly bírság lehetőségével fenyegette a résztvevőket. Ekkor a parlament visszamenőlegesen úgy módosította a versenytörvényt, hogy a GVH csak az agrártárca engedélyével vizsgálódhat mezőgazdasági kartellek ügyében.

Ám hiába fogták le így a GVH kezét, az áruházláncok így sem álltak kötélnek az idén. Egy ilyen megállapodás ugyanis óhatatlanul arra is jó, hogy az importot távol tartsa a magyar piacról. Emiatt viszont az uniós versenyhatóság akár magához is vonhatja az ügyet, és megbüntetheti a kartellezőket. Igaz, az uniós adminisztrációnak a gyorsaság nem a legfőbb erőssége.

Simonka György, a Magyar Dinynyeszövetség elnöke, fideszes országgyűlési képviselő a Népszabadságnak azt mondta: az idei megbeszélésen csak annyit kértek az áruházláncoktól, hogy a jó minőségű magyar dinnyét ne akarják olcsóbban átvenni, mint az olasz vagy macedón importárut. A magyar termelőket a dinnyeszövetség folyamatosan tájékoztatja az árakról. A külföldi dinnye kilója jelenleg 30 eurócent körül van, ami 90 forint körüli nagykereskedelmi árat jelent, ehhez jön még a kiskereskedő árrése – tette hozzá Simonka. Ez utóbbi sem lehet kevés: az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb adatai szerint Budapesten a nagy áruházláncokban 149 és 202 forint között van az importdinnye kiskereskedelmi ára. Ebből az olasz a legolcsóbb, míg a görög eredetű a legdrágább. Igaz, ezek az árak a hazai szezon beindulásával majd jócskán esnek.

Kérdés, hogy a hazai termelők el tudják-e fogadtatni a láncokkal az árigényüket. Az már biztosnak tűnik, hogy idén egy hektáron 1,5-1,7 millió forint volt a gazdák kiadása, amely 450 tonnás termésátlaggal számolva 33-37 forintos önköltségi árat jelent, e fölött lenne haszna a termelőnek a portékáján. A dinnyeszövetség emellett a szállítási költségeket is próbálta lejjebb nyomni, arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a júliustól bevezetett új, a megtett úttal arányos útdíjat ne kelljen megfizetniük a dinnyetermelőknek. Itt azonban csak részsikert ért el: a gazda a termelés helyétől az első telephelyig történő szállításnál mentesül csak az útdíj alól. (Batka Zoltán, Népszabadság Online)