Német-magyar: újra nálunk az előny

A 2010 januárjában megrendezésre kerülő berlini Grühne Woche szakkiállításon Magyarországot a német fél „partnerország” státussal tisztelte meg, ami komoly kihívás és nem kis anyagi áldozattal járó, alapos felkészülést igénylő munka. Már pusztán ez a tény is indokolttá teszi a német piaci kapcsolataink áttekintését.Mind élelmiszer-gazdasági kivitelünk, mind pedig behozatalunk tekintetében tradicionális vezető agrárpiacunk a német reláció. Magyarország német piaci kapcsolatai azonban ennél lényegesen szélesebbek és gazdagabbak, az agrárgazdasági vetületen jóval túltesznek. A német gazdaság mindenkori állapota alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit.
A 2008 októberében kirobbant, Amerikából importált pénzügyi, gazdasági világválság átrajzolja a világgazdasági folyamatok megszokott rendjét, recesszióba kényszeríti a globalizációnak leginkább kitett, a nemzetközi kereskedelembe egyre jobban integrálódó fejlett és feltörekvő gazdasággal rendelkező országokat.

A tradíció erős szál lehet válságban is
Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy a válság nem hagyja érintetlenül a német piaci kapcsolatainkat sem, hiszen a német gazdaságban is mély nyomokat hagy a recesszió. A német gazdaságirányítás a válságkezelés terén rendkívül aktív szerepet vállal, ami optimizmussal töltheti el Németország minden gazdasági partnerét. A piaci elemzők ennek ellenére a GDP 5-6 százalékos visszaesését prognosztizálják 2009-re, ami befelé forduló világunkban az importéhség csökkenésével, a hazai piacvédelem erősödésével jár.
A tradicionális kapcsolatok ugyanakkor ebben a miliőben felértékelődhetnek. Optimizmusunkat a régi, bejáratott kapcsolati rendszerre, termékeink német piaci beágyazottságára, az új kormányprogramban meghirdetett, egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatásokra, a 2011-es magyar (EU) elnökséggel összefüggő hivatásturizmus fellendülésére és annak gazdaságélénkítő szerepére építjük.
Kérdés azonban, hogy milyen erős a valóságalapja ennek a bizakodásnak. Termékeink iránt valóban van-e fogadókészség a német fogyasztóban, vagy azok elsősorban félkész termékként, intermedierként kerülnek továbbfeldolgozásra Németországban, nyomtalanul eltűnve a német élelmiszer-feldolgozó üzemekben és élelmiszerláncokban?
Az is igaz ugyanakkor, hogy a német kapcsolat a közvetlen termékáramlásnál lényegesen színesebb. A külföldiek Magyarországra való csábítását szolgáló turisztikai kínálatunknak jelentős alakítói a németek. Gondolva itt az egykori nyári balatoni „találkozóhelyekre” éppúgy, mint a magyar vidék kínálta táji és gasztronómiai élményt nyújtó kulináris és kulturális programokra, a vadászati vagy a kongresszusi turizmusra.
Ez a felsorolás is ráirányítja a figyelmet a németek gasztronómiai kínálatunk iránti fogadókészségére, és arra, hogy a külpiaci termékáramláson túlmutató élelmiszer-gazdasági kapcsolatainkra is érdemes, sőt szükséges is építeni akkor, amikor a „partnerországi” státus berlini programjait megtervezzük. A termékexport tehát Németország esetében csak egy szelete a gazdag és tradíciókkal bíró partnerországi kapcsolatoknak.

A legfontosabb EU-s piac
Nincs még egy olyan fontossággal bíró országa az EU-nak, amelyikhez ilyen erős gazdasági szálakkal ne kötődne a magyar gazdaság. Az ország exportjának 2007-ben közel 36, 2008-ban pedig 34 százaléka irányult a német piacra. Amennyiben pedig a régi tagállamok (EU-15-ök) exportpiaci részarányát nézzük a magyar kivitelben, úgy a német piac a nemzetgazdasági kivitelnek a 46-47 százalékát is leköti.
Ebből a szempontból vizsgálva az agrár termékkör német piaci orientációját, meg kell állapítani, hogy ugyan fontos az agrár termékkör, de nem meghatározó a két ország gazdasági kapcsolatainak alakításában. Ha ugyanis azt nézzük, hogy a 2007. évi 19,6 milliárd eurós magyar nemzetgazdasági kivitelből csupán 685 millió euró értékben szállítottunk agrártermékeket a német piacra, akkor az ország német piaci kiviteléből pusztán 3,5 százalékkal részesedett. Bár agrár szempontból javuló helyzet jellemezte a 2008-as évet is, hiszen az agrárexport mintegy negyedével nőtt, miközben a nemzetgazdasági kivitel stagnálás közeli állapotba került, mégis a német piaci magyar nemzetgazdasági kivitelnek 2008-ban is csak a 4,4 százaléka származott agrártermékekből.
A nemzetgazdasági vetület ellenére tény, hogy Németország a magyar agrárkivitel évtizedek óta legjelentősebb célpiaca.

Romlás, majd javulás
A 2000. és 2008. közötti időszak komoly változásokat hozott a két ország agrár-külkereskedelmi kapcsolataiban. Amellett, hogy Németország mindig is vezető agrárpiacunk volt, Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása mérföldkövet jelentett és alapos fordulatot hozott a kétoldalú agrárkereskedelemben.
A változás mibenlétét leginkább abban összegezhetnénk, hogy míg ez alatt a nyolc-kilenc év alatt a magyar agrártermékek német piaci exportja közel megduplázódott, addig a német piacról származó import több mint hatszorosára nőtt! Az egykor jelentős kereskedelmi mérlegtöbbletet hozó reláció így számunkra deficitessé vált.
Az importnak az exportnál gyorsabb növekedése 2004.-et követően negatív szaldó kialakulásával és a kereskedelmi mérleghiány állandósulásával járt. Hozzá kell azonban tenni, hogy a német piaci agrárexportunk az utóbbi két évben rendkívül dinamikusan fejlődött. Mind 2007-ben, mind 2008.-ban 25 százalék fölötti exportbővülést értünk el. Ezzel szemben a német piaci import 2007.-ben csak 19, 2008-ban pedig csak 13 százalékkal bővült, így a legfrissebb információk szerint ismét javul a mérleg.
Az okok szerteágazóak. A versenyképesség csökkenése mögött a nemzeti valuta tartós túlértékeltsége éppúgy szerepet játszott, mint a technológiai lemaradás, az innováció hiánya, a szállítási infrastruktúra fejletlensége, mint máig ható hiányosság. Tehát nem pusztán a kódolt versenyhátrányt jelentő töredék támogatások, hanem a forint 2008 közepéig tartó permanens erősödése is komoly versenyhátrányt okozott a magyar mezőgazdaságnak. Az erős forint exportnövekedést fékező és importbővülést ösztönző hatása a vázolt folyamat egyik fontos, ha nem a legfontosabb mozgatórugója.
A változások értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyszerű statisztikai módszertani, nyilvántartásbeli váltás is közrejátszott a jelenség kialakulásában. Az EU külkereskedelmi statisztikai rendszere ugyanis az egységes belső piaci forgalomban már nem használja a „származási ország” fogalmát, nem kíséri figyelemmel a termékek származását, ha azt úgymond már „belföldiesítette”. Így aztán az EU-n kívülről hozzánk érkező déligyümölcsök, citrusfélék, vagy banán, kávé, kakaó és a szója is alkalomadtán német termékként kerül be a magyar külkereskedelmi statisztikába, ha német kikötőbe érkezik, holott az nem a német agrárgazdaság terméke.

Sztártermékeink az exportban: olajos magvak, hal, gyümölcs
Tavalyelőtt és tavaly a magyar agrárexportnak a 14,1, illetve 15 százaléka irányult a német piacra. Ezzel szemben a német jelenlét az importban lényegesen erősebb volt, hiszen a behozatalnak 2007-ben a 22,6, 2008-ban pedig a 21,4 százalékát adta a Németországból érkező agrár- és élelmiszertermék.
Az évtized elején még 30 százalék fölötti piaci részesedést értünk el a német piacon, ugyanakkor a vetítési alap kétségtelenül befolyásolja a magyar agrárexport német piaci jelenlétét. Miközben ugyanis a német piaci agrárexportunk töretlenül fejlődött, a bővülő EU-ban relatíve leértékelődött a német piac fontossága. Termékcsoportonként vizsgálva a német piac fontosságát, igen eltérő részarányokat kapunk. Míg egyes termékkörökben alig van szerepe a német piacnak, addig mások esetében messze a német reláció átlagos súlya feletti, akár 40 százalékos részarányt is érzékelhetünk. Az import esetében pedig még erőteljesebb a német befolyás.
Áttekintve a termékcsoportos kimutatást, az alábbi német piaci részarányokat mutatja a statisztika.
A német piaci exportunkban jelentőséggel bíró termékcsoportok közül növekvő piaci szegmensnek számít a tejtermékek köre, növényi termékek, gyümölcsök, olajos magvak és egyéb növényi eredetű nyersanyagok köre, valamint az élelmiszer-ipari melléktermékek csoportja. Kiváltképp az exportban nagy súlyt képviselő olajosmag-kivitel érdemel megkülönböztetett figyelmet, hiszen mindamellett, hogy a magyar olajosmag-kivitel közel 40 százaléka a német piacon talál gazdára, kivitelünk egyik évről a másikra közel megháromszorozódott, de két és félszeresére bővült a halexportunk és másfélszeresére a gyümölcsexportunk, valamint a kutya-, macskaeledelt képviselő élelmiszer-ipari melléktermék-kivitel is.
Az import esetében jórészt mások a hangsúlyok. Növekvő szerepe a húsoknak, malomipari termékeknek, a zöldségféléknek, a kávé- és teakészítményeknek, a húsból, halból készült ételeknek, a kakaókészítményeknek, a keményítőnek és az élelmiszer-készítményeknek van.

24 termékcsoportból 16-ban exportnövekedés
A német piac a teljes magyar agrárkivitel tükrében változatos képet mutat. A harminc százalék feletti német piaci részesedést képviselő exporttermékeink többsége a feldolgozatlan, vagy alacsony feldolgozottságú termékek körébe tartozott 2008-ban. Kivételt ez alól a húsokból, halból készült konzervek és készételek képeznek, de ezeknek a teljes magyar agrárexportunkon belüli súlya mindössze 2,4, a német piaci exportban pedig 5,6 százalék. 20 százalékot meghaladó, de a 30-at el nem érő német piaci részarányt a friss zöldség- és gyümölcsfélék, valamint ezek feldolgozott, konzervált változatai értek el. A gyümölcskivitel 43 százalékos bővülése egyébként összefügg a gyümölcstermesztés németországi helyzetének 2008. évi mélyrepülésével.
10-20 százalékos arány jellemezte a húsok és hústermékek körét. A 711 millió eurós kivitelt képviselő termékcsoport 16,3 százaléka (166 millió euró értékben) ment a német piacra.
A 24 termékcsoportból 16 esetében nőtt a magyar export, egyes esetekben igen intenzíven. Pozitívum az is, hogy az összességében 25 százalékos bővülést mutató 858 millió eurós német piaci exportunk 70 százalékát adó termékkörökben egyértelműen nőtt az exportunk.
Stagnálás közeli állapotot a húsexport, a zöldségkivitel, a gabonafélék kivitele mutatott.
Visszaesés az élő állatexportot, a zsírok, olajok, a dohány és a cukor kivitelét jellemezte.

Kávé, tea és fűszerek az import-toplista élén
A hús és hústermékek, a tejtermékek, a kávé, tea, kakaó és kakaókészítmények, valamint a húsból, halból készült termékek esetében a német piac a teljes éves élelmiszerimport 35-40 százalékát adja, ami rendkívül erős szállítói pozíciót jelent.
A 2007-tel való összevetésben 19 termék esetében beszélhetünk növekvő importról. Kiemelkedően, több mint kétszeresére nőtt például a fajsúlyos termékkörök közül a kávé, tea és fűszerek behozatala, majdnem megduplázódott az állati- és növényi zsírok, olajok német importja.
Enyhe visszaesés jellemezte ugyanakkor a tejtermékimportot, egyharmaddal csökkent a gabonafélék behozatala, és felére esett vissza a dohányimport.
A hús és hústermékek esetében a német piaci részarányunk 16,3 százalékos, ezzel szemben az importban a német részarány ennek több mint a duplája (34,3%). Az export értékben mégis több, mint az import: előbbi 166 millió eurójával szemben utóbbi csak 101 millió eurót tett ki.

Tavaly közel 40 millió euró plusz
Az export, import főösszegeket nézve 2008-ban összességében közel 40 millió euróval nagyobb exportot bonyolítottunk a német piacon, mint amekkora értékben importáltunk. Hozzá kell azonban tenni, hogy a pozitív külkereskedelmi mérleg jelentős mértékben, mintegy háromnegyed részben a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek importot meghaladó kiviteli többletének köszönhető, értve ez alatt például a közel 200 millió eurós olajosmag-, a majd 100 millió euró értékű gabona- és a 21 millió euró értékű frisszöldség-kiviteli többletet. Feldolgozott, illetve magasan feldolgozott termékeink között is találunk jelentős exporttöbbletet biztosító termékköröket, nevezetesen ilyen a 77 millió eurós szaldót produkáló tartósított zöldség-gyümölcs termékkör, a közel 15 millió eurós kereskedelmi többletet hozó húsok és hústermékek termékcsoportja, valamint 9 millió eurót meghaladó szaldót produkáló élelmiszer-ipari melléktermékek együttese.
Csak a legjelentősebb tételeket említve megállapítható, hogy 2008-ban az élő állatok, tejtermékek, gyümölcsök, kávé, tea, kakaó és kakaókészítmények, keményítő, italok, valamint a dohány tekintetében negatív kereskedelmi mérleg alakult ki. Kirívó esetként említhetjük az élőállat-import relatíve rendkívül magas összegét, ami mögött jelentős élősertés- és marhabehozatal húzódik meg, de ennél többszörösen nagyobb jelentősége van a tejtermékimportnak, ahol a német piaci magyar exportot négyszeresen haladja meg az import.
A 2008-as év tehát a negatív mérlegeket hozó éveket követően ismét pozitívummal zárt, jóllehet a szaldó igen szerény exporttöbbletet mutatott. Említésre érdemes ugyanakkor, hogy 2009 első négy hónapjában folytatódott a magyar exportlendület a német piacon: elsősorban a nagy mennyiségű olajosmag-exportnak köszönhetően rendkívül erőteljes, mintegy 30 százalékkal bővülő exportot realizáltunk az amúgy recesszióval küszködő Németország felé.

Agrár-külkereskedelmi kapcsolataink alakulása Németországgal 2000–2008. között
ÉVEK EXPORT Export- IMPORT Import- EGYENLEG
(millió EUR) növekmény (%) (millió EUR) növekmény (%) (millió euró)
2000. 473,8 – 125,4 – 348,4
2001. 499,3 105,4 137,6 109,7 361,7
2002. 550,3 116,1 163,9 130,7 386,4
2003. 505,7 106,7 232,3 185,2 273,4
2004. 555,3 117,2 375,7 299,6 179,6
2005. 508,1 107,2 550,2 438,7 -42,1
2006. 546,2 115,3 604,5 482,1 -58,3
2007. 685,0 144,6 720,4 574,5 -35,4
2008. 858,3 181,2 819,1 653,2 39,2
Forrás: KSH

Agrárexportunk alakulása 2000–2008 között az EU-ba, illetve Németországba (ezer euró)
ÉVEK Teljes agrárexport Német piaci kivitel Német piaci arány
2000 (EU-15) 1534,9 473,8 30,9
2001 1759,7 499,3 28,4
2002 1788,0 550,3 30,8
2003 1825,0 505,7 27,7
2004 (EU-25) 2127,2 555,3 26,1
2005 2247,4 508,1 22,6
2006 2748,2 546,2 19,9
2007 (EU-27) 4002,5 688,6 17,2
2008 4688,0 858,3 18,3
Forrás: KSH

Német piaci részarányok a 2008. évi agrár külkereskedelemben, termékcsoportonként
Megnevezés EXPORTUNK Változás IMPORTUNK Változás
német piaci 2008/2007 német piaci 2008/2007
aránya (%) (%) aránya (%) (%)
Élő állatok 0,3 20,6 9,5 101,4
Élelmezésre alkalmas húsok 16,3 98,7 34,9 134,3
Halak, rákok 35,6 263,0 13,8 193,9
Tejtermékek 10,7 124,3 40,4 94,9
Másutt nem említett állati termékek 26,5 87,0 34,5 95,8
Növényi termékek 10,4 140,0 8,3 126,5
Zöldségfélék (friss) 22,4 97,6 11,4 127,5
Gyümölcsök 21,0 142,8 18,0 101,2
Kávé, tea, fűszerek 12,2 107,0 43,8 250,3
Gabonafélék 7,8 102,3 5,5 64,2
Malomipari termékek 0,4 559,0 16,7 164,0
Olajos magvak 39,8 278,0 11,7 109,5
Gyanta, sellak, mézga 37,0 – 37,2 115,5
Növényi eredetű nyersanyagok 41,6 122,8 13,5 318,0
Állati, növényi zsírok 16,4 80,0 16,3 194,2
Húsból, halból készült élelem 35,4 99,0 41,4 125,2
Cukor, cukorka 4,7 87,5 6,0 116,6
Kakaó és kakaókészítmények 9,0 110,0 35,4 124,2
Keményítő 10,6 124,5 32,3 123,7
Tartósított zöldség, gyümölcs 25,0 118,2 22,9 114,9
Egyéb ehető készítmények 6,0 105,0 20,9 95,1
Italok, szesz és ecet 10,9 163,0 20,9 109,0
Élelmiszer-ipari melléktermék 10,3 150,6 7,9 110,7
Dohány, feldolgozott dohány 16,6 73,0 9,8 47,4
ÖSSZESEN 15,0 125,0 21,4 113,7
Forrás: KSH

Az export-import értéke és az egyenleg alakulása tavaly a két ország között, termékcsoportonként (ezer euróban)
Megnevezés EXPORT IMPORT EGYENLEG
Élő állatok 597 10 676 – 10 079
Élelmezésre alkalmas húsok 116 031 101 211 14 820
Halak, rákok 1 445 4 069 – 2 624
Tejtermékek 27 958 117 607 – 89 649
Másutt nem említett állati termékek 12 210 9 722 2 488
Növényi termékek 2 947 5 386 – 2 439
Zöldségfélék (friss) 41 887 20 997 20 890
Gyümölcsök 25 594 40 831 – 15 237
Kávé, tea, fűszerek 5 423 41 215 -35 792
Gabonafélék 99 318 6 181 93 137
Malomipari termékek 498 3 276 – 2 778
Olajos magvak 196 891 8 996 187 895
Gyanta, sellak, mézga 547 4 005 – 3 458
Növényi eredetű nyersanyagok 2 163 105 2 058
Állati, növényi zsírok 35 650 37 249 – 1 599
Húsból, halból készült élelem 48 275 49 015 -740
Cukor, cukorka 10 208 11 832 – 1 624
Kakaó és kakaókészítmények 6 162 62 339 – 56 177
Keményítő 12 874 71 290 – 58 416
Tartósított zöldség, gyümölcs 113 789 36 670 77 119
Egyéb ehető készítmények 16 900 67 216 – 50 316
Italok, szesz és ecet 30 679 59 599 – 28 920
Élelmiszer-ipari melléktermék 42 890 33 691 9 199
Dohány, feldolgozott dohány 7 344 15 901 – 8 557
ÖSSZESEN 858 281 819 081 39 200
Forrás: KSH