Nem veszik a biomangalicát, jól fogy viszont a hagyományos

Szakértők szerint a biomangalica „diadalmenete” csak mítosz. Az öko-mangalicasertésből készült termékek borsos árát itthon és külföldön sem fizetik meg – nagyobb tételben szinte lehetetlen árában túladni az állaton.

Hagyományos mangalicára azonban hazánkban és határainkon túl is intenzív kereslet mutatkozik. Egy három évig érlelt, négykilós mangalicasonka például ötszáz-hatszáz dollárért is eladható az amerikai piacra. 
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, a magyar piacon a legtöbb mangalicasertést feldolgozó Olmos és Tóth Kft ügyvezető igazgatója az Origonak elmondta, hogy a piac jelenleg csak a hagyományos mangalicát, azaz a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által igazolt mangalicasertéseket fizeti meg, a biomangalicáért sem a belföldi, sem a külföldi vevők nem fizetnek annyival többet, mint amennyivel az előállítása drágább.
Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kht. ügyvezetője hasonló tapasztalatokról számolt be az Origonak. Mint elmondta, a mangalica már önmagában is kuriózum, kizárólag hazánkban előállított termék, így – a tenyésztők tapasztalatai szerint – az öko minősítés nem növeli jelentősen az állat árát. A mangalicahúst átlagosan 50 százalékkal lehet drágábban értékesíteni, mint a hagyományos disznóhúst, egyes termékek vagy húsrészek esetén azonban kétszer annyit is adnak érte, mint a közönséges sertésért.