Nem változott a GDP az előző negyedévhez képest

A gazdasági teljesítményt legnagyobb mértékben az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások, ezen belül a kereskedelem húzta lefelé, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás és az infokommunikációs szektorok érdemben növekedtek. Érdemben hozzájárult a teljesítményhez továbbá a mezőgazdaság kedvező teljesítménye, ahogy az az egész évet jellemzi a 2022-es erős aszályos időszakot korrigálva.

Részletek

A gyengébb GDP adat egyik háttéreleme az ipar vártnál gyengébb év végi teljesítménye, főként az exportpiacok gyenge teljesítménye következtében. Azonban a gazdaság megközelítőleg negyedét kitevő hazai ipar idén már erősebb évet tudhat majd magáénak a kissé élénkülő belső és külső keresletnek köszönhetően és idén elérheti a 7%-ot az ipar éves alapú bővülése, valamint idén és a következő években jelentősen profitálhat a kiemelkedő mértékű működő tőke beruházások üzembehelyezésével, továbbá a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Kedvező, hogy az ipar tavaly év végi belföldi rendelésállománya továbbra is növekedést mutat – míg az export állomány két hónapja kisebb csökkenést -, a növekedéshez pedig fokozatosan hozzájárulnak az új feldolgozóipari kapacitások is.

A tavalyi utolsó negyedévben a fogyasztást a reálbérek korábbi időszakhoz képest mérsékeltebb szintje továbbra is kevésbé támogathatta, amiben megjelenik a háztartások elhalasztott fogyasztása is a jelentősen megemelkedett árak miatt. A gyengébb tavalyi konjunktúrában ezen felül szerepet játszik az állami és uniós finanszírozású beruházások jelentős csökkenése, a jelentősen megugrott kamatok hűtő hatása miatt csökkenő beruházások és kereslet, továbbá az európai és a német konjunktúra egy éve tartó gyengélkedése sem segíti a külső kereslet gyors visszapattanását.

Kilátások

A gyenge tavalyi első félévi teljesítmény után a harmadik negyedévtől a visszaesett energiaárak átgyűrűzésének, a gyengébb bázishatásnak és az egyes, már ismert alágazatok korábbi negyedévhez képesti pozitívabb teljesítményének köszönhetően elindult a pozitív fordulat, amit a mezőgazdaság visszapattanása és jó teljesítménye is támogatott. A beruházási komponenst a magas kamatok és az állami beruházások visszafogása csökkenti, de a jelentős beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat. A gazdasági teljesítményt 2023 végén a nettó export tovább támogathatta, miután az importvolumen tovább mérséklődik, többek közt az alacsonyabb belföldi felhasználásnak köszönhetően. Az export a külső kereslet gyengélkedése ellenére is mérsékelt pozitív tényezőt jelent, majd ez a pozitív exporthatás 2024-ben is megmarad, de már jóval kisebb mértékben.

Az idei év elejétől az EU-s források harmadát jelentő 10,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat, főként a beruházásokon keresztül, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést. Az idei növekedést ezen felül támogatják az érdemben helyreálló reálbérek, az elhalasztott fogyasztás pótlása és a mérséklődő kamatok hatására várhatóan élénkülő beruházások. Az utóbbiak különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődésből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és a BYD építése és esetleges próbaüzeme is segíti a növekedést –, ami részben megalapozza a 2025-ös, az idei évhez képest kismértékben gyorsuló növekedést.