Nem titkolódzik tovább az IKEA

Hetven éves fennállása óta először közölte gazdálkodásának eredményeit a svéd IKEA. Bár a világ legnagyobb bútorkereskedelmi láncáról van szó, a vállalkozás családi tulajdonban van, így nyugodtan titkolódzhat.

A 26 országban 280 áruházat működtető IKEA az egész világon végigsöprő gazdasági válság ellenére jól teljesített, hiszen 2,3 milliárd euróról 2,5 milliárd euróra növelte profitját a 2008 szeptembere és 2009 augusztusa közötti üzleti évben. A forgalom is bővült, méghozzá 1,4 százalékkal 21,8 milliárd euróra. A bútor kiskereskedelmi lánc számára a jelek szerint ezzel véget is ért a válság, hiszen az idén augusztusban véget ért üzleti évében már 7,7 százalékos forgalombővülésről számolt be, ami 23,1 milliárd eurós forgalmat jelent. Az IKEA áruházakban 2008 augusztusa és 2009 szeptembere között 590 millióan fordultak meg.
Ezek a számok, bár a laikusoknak nem sokat jelentenek, valódi meglepetésnek számítanak. Eddig ugyanis szinte semmit nem lehetett tudni az IKEA-ról. A vállalatbirodalom ugyanis családi tulajdonban van, így egyszerűen nem lehet rákényszeríteni, hogy számot adjon gazdálkodásáról. Csak annyi volt biztos, hogy vaskézzel, sokszor egyéni érdekeinek megfelelően irányítja a 83 éves Ingvar Kamprad, akit vállalkozása a világ egyik leggazdagabb emberévé tett. A Forbes magazin adatai szerint 2009-ben ő volt a világ 5. leggazdagabb embere, vagyona 22 milliárd dollár volt.
Idén több botrány is megtépázta az 1943-ban alapított IKEA hírnevét. Orosz leányvállalatának vezetői megvesztegetési botrányba keveredtek, francia leányvállalatának alkalmazottai pedig magasabb bért követelve blokád alá vettek néhány áruházat. A legnagyobb pofont azonban az Ikea egyik korábbi vezető tisztségviselőjének, Kamprad közeli munkatársának leleplező könyve jelentette. A szerző azt állítja, az IKEA-ról és a Kamprad családról kialakult kép teljesen hamis. Nem igaz, hogy a világ ötödik leggazdagabb embere szerény életet él, hogy 30 éves kanapén alszik, vagy hogy az áruház éttermében ebédel – a legenda puszta marketingfogás.
A könyv szerint az IKEA gyakran használ olyan megfigyelési és lehallgatási módszereket, mint az egykori NDK retteget titkosrendőrsége, a Stasi. A "kémek" gyakran közvetlenül Kampradnak számolnak be a történtekről, aki arra törekszik, hogy a vállalat vezetéséhez, a beosztottak sakkban tartásához szükséges minden információt megtudjon.
Elképzelhető, hogy a botrányok miatt kényszerült az IKEA, hogy nyisson a nyilvánosság felé. Mikael Olhssonnak az egy éve hivatalban lévő új vezérigazgatónak éppen ezért az átláthatóság növelése az egyik fő célja. A nyitás egyik legszembetűnőbb jele pedig az eddig gondosan titkolt gazdálkodási adatok közzététele – írja a penzcentrum.hu.