Nem nőtt az egészségesen étkezők aránya

Szinte az összes élelmiszer fogyasztási gyakorisága csökkent, derül ki a GfK Hungária legfrissebb, étkezési szokásokat felmérő tanulmányából. Ez a legutóbbi, 2007-es felméréshez képest a gazdasági válság hatását tükrözi. A tradicionális magyar ételek és ízek továbbra is meghatározó jelentőséggel bírnak. Nem nőtt azok aránya, akik magukat az „egészségesen táplálkozók” csoportjába sorolják.A GfK Hungária április 29-ei sajtótájékoztatóján Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója elmondta: újra 25 százalék fölé került az élelmiszer aránya a háztartások összes költéséből, amely visszarendeződés az előző évek tendenciájához képest.
– A kutatásainkból egyértelműen kitűnik, hogy a kevésbé módosak az élelmiszer-fogyasztás mentén rendeződnek kasztokba, a felsőbb státusú fogyasztói csoportok között viszont a kulturális javakban van domináns eltérés.

Otthon, édes otthon
Dörnyei Otília, a cég fogyasztási cikkekkel és kereskedelemmel foglalkozó ügyfélkapcsolati igazgatója szerint a válság idáig kevésbé érintette az élelmiszereket a többi szektorhoz képest.
– Ugyanakkor tény, hogy egyre többször étkezünk otthon, spórolási céllal. Minden téren csökkent a házon kívüli étkezések száma, leginkább az étterembe járás esett vissza. Az ebéd továbbra is a leggyakoribb főétkezésnek számít, azonban ezzel párhuzamosan továbbra is emelkedik a vacsorát előnyben részesítők aránya. A meleg vacsora változatlanul népszerűbb a hideg vacsoránál. A nők 85 százaléka szívesen főz otthon, viszont érdekesség, hogy már a férfiak 35 százaléka is azt vallja, hogy gyakran ragad fakanalat a konyhában. A megkérdezettek fele egy átlagos napon 3 alkalommal étkezik, de a két évvel ezelőtti felméréshez képest többen vannak azok, akik csak napi 2 alkalommal étkeznek.

Szárnyas, leves, gyümölcs a sorrend
A klasszikus magyar konyha ízei, ételei továbbra is kimagasló népszerűségnek örvendenek. Például a leves, a burgonya, a szárnyas, vagy a zöldségek továbbra is 90 százalék feletti kedveltséggel büszkélkedhetnek.
A húsok közül jelenleg is a szárnyasokat fogyasztják a legszívesebben, mégpedig a háztartások 94 százaléka. A húsok kedveltségi listáján a további sorrend: sertés (84%), hal (70%), marha (56%), borjú (42%), vad (40%) és bárány (28%). A marhahús fogyasztási gyakorisága a 2001-es kergemarhakór okozta pánik visszaesése óta egy magasabb szinten stagnál. Érdekesség, hogy a vadhúsok népszerűsége 10 százalékkal nőtt a két évvel korábbi adatokhoz képest.
A gazdasági visszaesés tükröződik abban, hogy szinte az összes élelmiszer fogyasztási gyakorisága csökkent. Ezt a tendenciát márciusig csak az ízesített joghurt tudta elkerülni, bár a legfrissebb, áprilisi adatok ott is visszaesésről tanúskodnak. A köretek fogyasztásának csökkenése sokéves trend, a saláták fogyasztása a köretekkel párhuzamosan csökken. Továbbra is töretlen viszont a fehér kenyér népszerűsége. Viszont a barna kenyér fogyasztási gyakorisága évek óta visszaesőben.
A legszívesebben fogyasztott élelmiszerek listájának első és második helyén csere történt a 2007-es felméréshez képest: a szárnyasok beelőzték a főzött leveseket. Ugyanez játszódott le a harmadik-negyedik helyen is. Itt a burgonya adta át a helyét a feljövő gyümölcsnek. A fogyasztási gyakoriság szerinti ranglista élén a kávé áll, őt követi a fehér kenyér, az ásványvíz és a főzött leves.

Úgy eszünk, ahogy eddig (?)
A felmérés idén is rákérdezett arra, milyen szempontok vezérlik a fogyasztókat étkezéseik során. A két évvel ezelőttihez képest nem változott az önmaguk szerint „normálisan táplálkozók” aránya (55%), mint ahogy az „egészségesen étkezőké” sem (12%). Ugyancsak változatlan nagyságú az a csoport is, amelyik azt eszi, ami ízlik, és nem figyel az egészséges táplálkozásra.
– Első hallásra kétségtelenül meglepő, hogy nem változott a saját meglátásuk szerint egészségesen táplálkozók aránya, hiszen az elmúlt évek egyik jelszava az egészségtudatosabb táplálkozásra való törekvés – fűzte hozzá Kozák Ákos a Trade magazin kérdésére. – De figyelembe kell venni, hogy az egészségesebb táplálkozás ma már sokkal inkább a mindennapi étkezések része lett, vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy a „normális táplálkozás” keretei kitágultak.
A sajtótájékoztató zárásaként Steigervald Krisztián csoportvezető a tényleges fogyasztói szokások alapján kialakított 8 jellegzetes fogyasztói csoport („felső plusz”, „felső klasszik”, „befutott értelmiségi”, „hedonista fiatal”, „városi alsóközép”, „szegény munkásréteg”, „szegény nyugdíjasok” és „underclass”) eltérő étkezési és fogyasztási szokásait mutatta be.
Sz. L.