Nem menedék, hanem lehetőség a faktorálás

A faktorálás terjedése mindig a gazdaság növekedését, az üzleti lehetőségek bővülését mutatja – nyilatkozta lapunknak Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke, illetve a Magyar Factor zRt. vezérigazgatója. Az elnök szerint a gazdasági élet szereplőinek és a faktorálással foglalkozó cégeknek az érdekei egybeesnek: mind szélesebbre kell tárni a kaput a feltörekvő kis- és közepes cégek előtt.Milyen szerepet játszik a követelésmegvásárlás a vállalati finanszírozásban?
– A faktorálás szerepe egyre nő a gazdasági élet szereplőinek finanszírozásában – válaszolja Csáki Ferenc. – Ez a tendencia igaz mind lokálisan, mind globálisan. Nem a vállalkozások egyre kiszolgáltatottabb helyzetét mutatja, hanem éppen ellenkezőleg: a megfelelő piaci lehetőségekre támaszkodó növekedést. A globalizáció egyik jelensége az egyre sokrétűbb, szerteágazóbb munkamegosztás. Miután a beszállítók a részfeladatokra specializálódnak, mind tovább kell várniuk a pénzükre, amíg az áru a fogyasztóhoz kerül. Holott nem lehet elvárni a beszállítóktól, hogy ők finanszírozzák a teljes termelési folyamatot. Ugyanakkor a megrendelőik elvárják az eladóktól, hogy addig finanszírozzák a termelést, amíg az áru a végfogyasztóhoz kerül. Erre nincs mindig pénzük, ráadásul újabb megrendelések finanszírozására sincs ebben az esetben elegendő eszköz. Csakhogy néhány jó üzlet nem változtatja meg alapvetően a cég vagyoni helyzetét, vagyis a hagyományos hitelhez nem jut hozzá, mert kevés a vagyona. Itt lép be a faktoring, mert az ügylet elbírálásakor, a követelés megvásárlásakor a vevő pénzügyi helyzete, piaci kilátásai a meghatározóak, nem a szállítóké. Szövetségünknek éppen az az egyik legfontosabb célja, hogy megfordítsuk a faktorálás negatív megítélését: ez nem a végsőkig kétségbeesett vállalkozások menedéke, hanem éppen ellenkezőleg, a növekvő piaci lehetőségekkel rendelkező cégek forgó finanszírozásának egyik eszköze.

Óvatos ügyfelek
– Kik veszik igénybe a faktorcégek szolgáltatásait?
– Jellemzően a gazdasági növekedésben alapvetően meghatározó szerepet játszó kis- és középvállalkozások. Olyan kezdő vállalkozók fordulnak hozzánk, akik jó üzleteket kötöttek, növekednének, ehhez rendelkeznek megfelelő kapacitással, csak éppen vagyoni helyzetük nem teszi lehetővé az egyre bővülő forgóeszköz-finanszírozást. A növekedés során szükséges a követeléseiket idő előtt átruházniuk: de amint elérték az adott szinten az optimális nagyságot, már vagyonuk is szépen növekszik, így saját forrásból is fedezni tudják a forgóeszközigényüket. A faktorálás tulajdonképpen felgyorsítja a pénz mozgását, és segít a termelési kapacitások maximális kihasználásában.
– Milyen sajátosságokkal rendelkezik a magyar piac, ahol a faktorálás alig másfél évtizedes múltra tekint vissza?
– Magyarországon a faktoring feltételei a viszonylagos elmaradottság után felgyorsult gazdasági növekedés miatt jobbak voltak. A faktorálással egy időben megjelentek a kis- és közepes vállalkozások, amelyek tartósan is képesek alkalmazkodni és növekedni. A követelések eladása segített a növekedésben, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, a beszedés-, illetve a követelés-nyilvántartás mérsékelte az adminisztratív költségeket. Vagyis a faktorálás árában a nyilvántartás és behajtás is benne foglaltatik, de az ügyfelek nem mindig élnek ezekkel. Nagyon sokszor azt tapasztalják a tagvállalataink, hogy egyetlen vevő egyetlen számlája miatt fordulnak hozzánk, és kerülik a drasztikusabb megoldásokat, nehogy elveszítsék a piacukat. A közepes cégekre jellemző, hogy az összes követelésüket átruházzák a faktorcégre, így mérsékelve a nyilvántartás, behajtás költségeit is. Az utóbbi évekig a faktorpiac két számjegyű növekedést produkált, mutatva a gazdaság gyorsulását. Az utóbbi két évben azonban megfordult a korábbi tendencia. Ismét kialakult egy körbetartozás, és nem lehetünk abban biztosak, hogy a végén a vevő valóban fizet. A követelések megvásárlásának kockázata így nagyon megnövekedett.

Konstruktív szövetség
– Ha néhány nagyobb cég kifizetné az adósságát, akkor – úgy mint tíz évvel ezelőtt – sikerülne felszámolni a jelenlegi sorban állást?
– Aligha, hiszen most nem néhány nagy cég fizetésképtelensége bénítja meg a gazdaságot. Az elmúlt években a korábbi állami túlköltekezés miatt drasztikus hiánycsökkentés, illetve pénzkivonás kezdődött meg. Az állami támogatások késleltetése, a szintén elhúzódó áfa-visszaigénylés, és általában a kiadások lefaragása miatt a költségvetés mintegy 1000 milliárd forintot vont ki a gazdaságból alig egyetlen esztendő alatt. Eközben növekszik az elvonás az adó- és járulékterhek emelése révén, ezek a tényezők együtt egy végleges forráskivonást modelleznek. Az így kieső pénzt tehát nem lehet faktorálással sem pótolni. Azt látjuk, hogy a bankok egyre erőteljesebben építik le a kockázatosnak ítélt hitelportfóliójukat, és a mi piacunk sem nő. Hosszú évek után először alig 8 százalékkal bővült tagvállalataink forgalma.
– Mit tehet a szövetség ebben a helyzetben?
– Nekünk mindenképpen rossz a mai helyzet, hiszen a kereslet-visszafogás csökkenő termelést és eladást jelent, a piacvesztést pedig előbb vagy utóbb a cégek egy részének a csődje követi. A követelés érvényesítésekor mi az utolsó helyen állunk. Jelenleg tehát az a célunk, hogy megértessük a döntéshozókkal, a követelések megvásárlása olyan speciális pénzügyi termék, amelyik a gazdasági szféra legrugalmasabban reagáló részének, a kis- és középvállalati szektornak tud segíteni a növekedésben. Úgy gondoljuk, hogy itt egybeesik a gazdaságpolitika és a faktorcégek érdeke. Éppen ezért arra törekszünk, hogy valamilyen módon mérsékeljük ennek a pénzügyi eszköznek az árát. Korábban a Gazdasági Minisztériummal közösen meghirdettünk egy Lánchíd Faktoring nevet viselő programot. Az EU által finanszírozott konstrukcióban a minisztériummal szerződést kötő faktorcégeknek adhatták el követeléseiket a mikroszféra vállalatai úgy, hogy 5 százaléknyi, maximum 3 millió forintos kamattámogatást vehettek igénybe. Később módosultak a feltételek, és a kamattámogatás 3 százalékra mérséklődött, viszont az értékhatár 5 millió forintra emelkedett. Végül a körülbelül 2 milliárdos forgalmat magukénak mondható vállalkozások vették igénybe ezt a konstrukciót, vagyis kissé nagyobb cégek szerepeltek az ügyfelek között, mint ahogy azt elterveztük. Most is hasonló konstrukciót javasoltunk a minisztériumnak, mert a faktoring még mindig segíthet a nehéz piaci helyzetben is talpon maradó, sőt növekedni képes vállalkozásoknak.
L. M.