Nem köthetnének kizárólagos forgalmazói szerződéseket a sörgyárak
Sem a sör, sem az üdítő vagy az ásványvíz értékesítésére nem köthetnének kizárólagos szerződést a nagy gyártók a forgalmazókkal – az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elfogadta Kósa Lajos (Fidesz) ezt kezdeményező javaslatát.
Az előterjesztő a testület előtt a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz benyújtott módosítását azzal indokolta: célja a magyarországi italnagykereskedelmen oligopol helyzetének megváltoztatása úgy, hogy a hazai gyártók is hozzáférjenek a piachoz.
Míg más országokban – köztük Németországban, Csehországban vagy Ausztriában – a helyi kis gyártók a piac 15-20 százalékából részesednek, addig Magyarországon csupán 3,6 százalékából. Kósa Lajos elmondta: ez annak a gyakorlatnak a következménye, hogy a nagy gyártók a forgalmazási szerződéseikben megtiltják az értékesítőknek, hogy mások termékét is árusítsák.
Szerinte ez a fogyasztók számára is hátrányos, hiszen emiatt van, hogy például egy nagy fesztiválon csupán egyetlen gyártó termékét ihatják. Mindez versenykorlátozó – fejtette ki.
Arató Gergely (DK) kijelentette: attól, hogy egy sörgyár külföldi tulajdonú, még hazai gyártó, hiszen Magyarországon van, magyarokat alkalmaz és adót is itt fizet. „Ne tegyünk már úgy, mint ha csak a Csíki Sör lenne a hazai gyártó” – mondta.
Kósa Lajos erre úgy felelt: egyelőre a Csíki Sör román gyártó és itt csak forgalmaz. A javaslat pedig nem diszkriminál származási hely alapján, csupán az oligopóliumok letörését javasolja.
A megalapozó törvény módosítása a médiatörvényt is érinti, könnyítve a látás- vagy hallássérült nézők tévézését. Tapolczai Gergely (Fidesz) siketnéma képviselő a testület ülésén üdvözölte a változtatást, és elmondta: bízik abban, hogy ősszel, a médiatörvény módosításával az érintettek még kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.
A jövőben államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár nem lehet miniszteri biztos.
Egy módosítás értelmében 40 százalékos adó terhelné a kisadózó azon bevételét, amelyet a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől szerez. Ugyancsak 40 százalékos mértékű adó terheli az ugyanazon kifizetőtől származó azon bevételt, amely a tárgyévben meghaladja a 3 millió forintot.
A változtatás értelmében csökken az Igazságügyi Minisztériumot megillető rész a bírósági végrehajtási ügyek utáni költségátalányból. A végrehajtó által behajtott összegből a végrehajtói kar részesül még.
A bölcsődék, óvodák, iskolák adminisztrációs terheit csökkenti, hogy nem kell bejelenteniük a szerencsejáték-felügyeletnek, ha tombolát sorsolnak.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó javaslat úgy változik, hogy ha az érintett területen sírhely van, és az államnak is tulajdonrésze van, akkor a felosztáskor a sírhelynek az államhoz kell kerülnie.
A nemzeti felsőoktatási törvénymódosítás is változna, a többi között az által, hogy a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
2025 lesz a magyar sörturizmus éve?
18 magyar, kisüzemi sörfőzdébe kalauzol el a Bakancslista 2025 –…
Tovább olvasom >Bakancslista 2025: Országos Főzdetúra – ingyenes sörkóstolóval várják a sörkedvelőket
Egyedülálló kiadvány készült a sörkedvelők számára: a Bakancslista 2025 –…
Tovább olvasom >Donald Trump tervezett vámjai kihívások elé állítják az amerikai alkoholipart
Donald Trump, az Egyesült Államok elnökjelöltje, 25%-os vámot javasolt a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >