A Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása szerint nem vált be a 2011-ben bevezetett csipszadó, mivel a magyar lakosság az elmúlt nyolc évben még több egészségtelen élelmiszert fogyasztott – szúrta ki a kutatás eredményeit a Telex. A Forbes által is ismertetett tanulmány rámutat, hogy az adó nem érte el a kívánt hatást, sőt, a helyzet inkább romlott.
Az adó bevezetése után a magyarok többet fogyasztottak ezekből az egészségtelen élelmiszerekből, mint korábban
A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és munkatársai a GfK háztartáspanel adatai alapján vizsgálták meg 2000 háztartás fogyasztási szokásait. A kutatás során különös figyelmet fordítottak a csokoládé, édes kekszek, cukros szénsavas üdítőitalok, sós snackek és alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztására, amelyek a csipszadóval sújtott termékek több mint 90%-át tették ki az adó bevezetése előtt.
Az eredmények azt mutatják, hogy az adó bevezetése után a magyarok többet fogyasztottak ezekből az egészségtelen élelmiszerekből, mint korábban. Ráadásul több kategóriában a magyar fogyasztás az uniós átlagot is meghaladta, és a teljes élelmiszerköltés nagyobb részét tették ki ezek a termékek. A vizsgált termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül 2010 és 2018 között 5,9%-ról 7,4%-ra nőtt.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a népegészségügyi termékadót (közismert nevén csipszadó) arányaiban a szegényebb háztartások fizetik meg nagyobb mértékben, mint a gazdagabbak. Ez a jelenség tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, miközben az adó eredeti célját, az egészségtelen élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását nem sikerült elérni.
A népegészségügyi termékadó 2011 óta terheli az egészségtelennek ítélt élelmiszereket. Az ebből származó bevételek 90%-a a költségvetésbe kerül, míg a maradék 10%-ról az adóköteles cégek döntenek. Az adó felhasználását mostantól az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ felügyeli, míg korábban ezt a feladatot az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet látta el.
A kutatás fényében egyértelmű, hogy a csipszadó nem tudta betölteni a neki szánt szerepet, és inkább tovább mélyítette a fogyasztói szokásokban tapasztalható negatív tendenciákat. Az eredmények új megközelítést sürgetnek az egészségpolitikai intézkedések terén, hogy valóban csökkenteni lehessen az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását és javítani a lakosság egészségi állapotát.
