Nem javul a hazai élelmiszeripar jövedelmezősége
Az elmúlt időszakban minden költségtényező nőtt az élelmiszer-feldolgozóknál, melyet csak kevéssé tudtak érvényesíteni átadási áraikban. Ráadásul nagymértékben drágul a takarmány.
A tavalyi adatok egyértelműen mutatják, hogy a belföldi élelmiszer-értékesítés csökkent, az export bővülése ezt egy pontig tudta ellensúlyozni, köszönhetően a gyönge forintnak. Ez azonban nem volt elegendő arra a legtöbb ágazat esetében, hogy a jövedelmezőség javuljon. Bár a 2011-es üzleti év összevont eredményei még nem állnak rendelkezésre, nagyon valószínűnek tűnik, hogy az ágazat eredménye nem javult a megelőző évhez képest, vagyis hozzávetőleg 40–50 milliárd forint körül lesz.
A jövedelmezőség javulásának legfőbb gátja az alapanyagok folyamatos drágulása, amely előbb a növényi termékeket, majd – némi átmenettel – az állati eredetű termékeket érintette jobban. Minden olyan élelmiszer-ipari alág esetében, amely jelentős mértékben használ fel mezőgazdasági nyersanyagokat, az inputköltségek jelentős, sokszor drámai mértékben emelkedtek. Nőttek továbbá az energiaárak, a bérköltségek, a szállítási költségek. Ezzel szemben a kimeneti árak, vagyis az átadási és végső fogyasztói árak ennél jóval kisebb mértékben növekedtek, ugyanis az áruházláncok felé csak rendkívül kismértékű áremelést lehet érvényesíteni, vagy azt sem. A lakosság alacsony vásárlóereje is kikényszerítette az árak szinten tartását, ameddig ez még lehetséges volt.
Az élelmiszeripar terhei összességében az elmúlt időszakban nem csökkentek tehát, sőt, egyes kisebb adóknak – így a környezetvédelmi díjnak, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak, a chipsadónak stb. – köszönhetően még nőttek is.
Az sem segített az ágazaton, hogy a foglalkoztatottak túlnyomó része abba a bérezési kategóriába tartozott, akinél bérkompenzációt kellett végrehajtani.
A sertéshizlalók, a baromfitenyésztők és a tejtermelők részéről máris érkeznek olyan jelzések, amelyek azt mutatják: komoly baj kezd kialakulni. A feldolgozók körében évek óta esedékes konszolidáció ezzel valószínűleg felgyorsul a közeljövőben, ami előbb-utóbb elkerülhetetlenül egyes élelmiszeripari cégek csődjéhez fog vezetni. Várható tehát, hogy az élelmiszer-infláció második fél évi felpörgésével párhuzamosan – és ennek ellenére – lassan az élelmiszeripari feldolgozók fogják bezárni a kaput, és így az ágazat által foglalkoztatottak számának folyamatos leépülése tovább folytatódik. (Világgazdaság Online, Braunmüller Lajos)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >A vártnál magasabb lett az április infláció
Áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig…
Tovább olvasom >