Nem halogathatók tovább a változtatások

Hogyan alakult 2020-ban az egyes vállalkozástípusok teljesítménye?

Krisán László
vezérigazgató
KAVOSZ

– A 2020-as év egy hullámvasút volt. Ennek hátterében egy olyan váratlan és a modern kor számára még nem ismert egészségügyi válság – amely rövidesen gazdasági válsággá fokozódott – húzódott meg, amelyre egyértelműen kijelenthetjük, hogy senki nem volt felkészülve.

Mint látjuk, az informatika és a gyógyszeripar a csúcson van, az élelmiszeripar és a kiskereskedelem területén sincsenek különösebb gondok, viszont a vendéglátás, a turizmus, a szórakoztatóipar, illetve a légi közlekedés teljesen összeomlott.

A vállalkozások összesített száma nőtt vagy csökkent?

– Alapvetően stagnál, az építőipar bővült, nagyjából 5%-kal. Bevallom, azt gondoltam, hogy a járványhelyzet következtében vállalatfelvásárlási, illetve – főként generációváltás miatt – tulajdonosváltási hullám veszi majd kezdetét, de egyik sem következett be jelentős mértékben. Fontos lenne azt megvizsgálni, hogy a bajba került cégek közül melyeket hozta nehéz helyzetbe a válság és melyeket az, hogy a vezető nem megfelelően menedzseli az ügyeket. Míg előbbit szükséges kedvezményes hitelekkel támogatni a túlélés érdekében, az utóbbinál csak a teljes és végleges összeomlást késleltetné a támogatás.

Az FMCG-szektorhoz köthető cégek miként szerepeltek a tavalyi évben?

– Az élelmiszer-kiskereskedelem tekintetében nem történt jelentős változás az egész időszakra vetítve, itt csökkent legkevésbé a fogyasztók aktivitása. Az egyéb költések esetében viszont visszafogták a kiadásaikat, próbáltak tartalékot képezni. Természetesen erre azoknak volt lehetőségük, akik nem veszítették el a munkahelyüket.

A vírushelyzet legszembetűnőbb hatása – a házhozszállítással és az érintésmentes fizetési lehetőségekkel – a digitális csatornák átrendeződése volt. Közel tíz éve vallom, hogy óriási tere van az e-kereskedelemnek, de azt nem hittem volna, hogy egy ilyen súlyos járvány fogja rákényszeríteni a világot annak rohamos elterjedésére.

A fogyasztási trendekben bekövetkezett változásokat villámgyorsan le kellett követniük a hazai kereskedelmi cégeknek, ha nem akartak lemaradni a versenytársaktól. Azok voltak nyertes helyzetben, akik gyorsan ébredtek.

Milyen irányban mozgott a foglalkoztatottság?

– A válság előtt éveken keresztül az jelentette a legnagyobb problémát, hogy kevés a munkaerő, illetve az, hogy emiatt magas annak az ára. Az elmúlt hónapok során turizmusból, vendéglátásból kiszakadt emberek nagy része, akik kényszerből elhelyezkedtek más területen, véleményem szerint soha többet nem fognak visszamenni korábbi szakmájukba. Jelenleg nem tudja megmondani senki, hogy lesz-e negyedik, ötödik hullám, és ennek bizonytalansága miatt a pályaelhagyók a stabilabbnak érzett munkahelyek mellett fognak kitartani. Emiatt lesz, illetve megmarad egyfajta átrendeződés, de szerintem az alacsony munkanélküliségi ráta vissza fog állni viszonylag hamar.

Jelentek meg olyan szabályozások, amelyek hatással voltak a vállalkozásokra?

– Igen, rengeteg. A szabályozások döntő része olyan volt, ami hatással volt a vállalkozásokra, így vagy úgy. A legutóbbiak közül való például Szép Kártya/Pihenő Kártya alzsebeiben lévő összegek felhasználhatóságának egyesítése; vagy az adókötelezettségek könnyítése kisadózó vállalkozásoknak. A sor végtelen, és hol a gazdaság megsegítése miatt születtek ezek a döntések, hol az emberéletek megóvása érdekében és éppen a vállalkozások érdekeivel szemben.

A KAVOSZ Széchenyi Kártya Programjának milyen fejlesztései voltak, vannak?

– Mi gyakorlatilag a legelsők között reagáltunk a megváltozott körülményekre, a március 16-ai zárás bejelentése után már munkacsoportokban foglalkoztunk a kiemelt témákkal, április közepén kijöttünk az Agrárminisztériummal az Agrár Széchenyi Kártya Plusszal, pár héttel később pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával az összes többi első körös kríziskonstrukciónkkal. Békeidőszakról hirtelen át kellett állnunk „háborús” időszakra, olyan termékeket kellett kitalálnunk, amelyek azonnali segítséget nyújtanak.

A termékeink teljesen egymásra épülnek. Van kétéves folyószámlahitelünk 0,1%-os fix kamaton százmillió forintig, munkahelyet megtartó hitelünk, amelyet a létszám arányában lehet felvenni akár 750 millió forintig, szintén 0,1%-os fix kamatra, két évre, van szabadon felhasználható likviditási hitelünk akár három évre, 0,2%-os fix kamatra, amely mindenre felhasználható, illetve vannak a beruházási hiteleink, 6 vagy 10 évre, 0,5%-os fix kamatra.

Milyen egyéb módon képviselik a cégek érdekeit?

– Háromszáz-négyszáz vállalkozással találkozunk naponta, a tőlük beérkező véleményeket, igényeket összegezzük, tovább kommunikáljuk, illetve probléma esetén megoldási javaslatot dolgozunk ki. A KAVOSZ és a Széchenyi Kártya Program rendszere egyfajta gazdasági jelzőrendszer a szakpolitika részére, a vállalkozók elfogadással és bizalommal vannak irántunk. Mi nem íróasztal mögött találjuk ki, hogy szerintünk mire van szükségük a vállalkozóknak, ehelyett meghallgatjuk őket és hidat képezünk közöttük és a kormány vagy éppen a bankok között.

Hogy tapasztalják, a koronavírus-járvány mekkora kárt okozott az elmúlt egy évben, és mire lehet még számítani?

– A COVID-válság a gazdaságot közel 9 éves felfelé ívelő időszak után érte el, stabil pénzügyi helyzetben. Ha nem lettünk volna ennyire jók makroszámok tekintetében, akkor sokkal nagyobb ütés érte volna a magyar gazdaságot. 2020-ban 4%-kal mérséklődött a beruházási volumen, a foglalkoztatottak száma legalább ötszázezer fővel csökkent.

A kiskereskedelmi volumen nem változott jelentősen 2019-hez képest. Az egyes árukategóriák (az élelmiszerek, a gépkocsik, a benzin) tendenciái azonban igen. Amíg nem lehetett repülni, vagy éppen kevesebbet jártak az emberek autóval, az olaj ára rendkívüli mértékben lecsökkent, ami jelentősen lehúzta az inflációs számokat. A visszarendeződéssel párhuzamosan mindenki újra repülni szeretne majd, ugyanúgy használja az autóját, mint régen, megvalósítja az elhalasztott beruházásokat, el akarja költeni a pénzét. Egy keresleti piac indul meg, amit a kínálat többféleképpen fog lekövetni, például áremeléssel. Azt gondolom, az infláció nagyon komoly kérdés lesz, amire viszont mindenképpen reagálnia kell majd az államoknak.

Talán a nehezén túl vagyunk, a nyitáson gondolkodik mindenki. Ebben a talpra állásban nem ugyanarra a lábra fogunk érkezni. Sok minden meg fog változni: a globalizációs ellátási lánc elemei, az informatika, a munkaerőpiac, valamint az erőviszonyok és az elvek is.

Biztos vagyok abban, hogy nem lehet újra elkövetni azt a hibát, amit 2008-ban. A válság idején mindenki fogadkozott, hogy majd változtatni fog, tartalékolni, digitalizálni, újjászervezni, majd mikor fellélegeztünk, mégsem történt semmi. Óriási szerencséjük volt, hiszen 2008 után jó évek következtek, még a rosszul működő cégek is képesek voltak fennmaradni. Ez azonban még egyszer nem fordulhat elő, a változtatások, fejlesztések elkerülhetetlenek.

Milyen átalakulásokon megy át a hazai vállalkozói kör?

– Az a kérdés, hogy megértik-e a cégek és az emberek a mostani válság lényegét. Ha igen, abból milyen következtetéseket tudnak levonni, elemzik-e a fogyasztói igényeket, készek-e valóban meglépni a szükséges változtatásokat. Mindenkinek volt egy éve, hogy végig gondolja, mit csinált rosszul, leszűrje a tanulságot, majd bátran és agilisan kidolgozzon egy stratégiát a későbbiekre.

Makrogazdasági változásokra is rávilágított a járvány, gondoljunk csak arra, hogy az ellátási láncok egyértelműen megszakadtak, a cégeknek át kellett értékelniük, hogy valóban megéri-e távoli országból beszerezni az alapanyagokat, pusztán azért, mert ott olcsóbbak, mint a közelben, esetleg itthon. Oda jutottunk, hogy valóban kérdőjelek fogalmazódnak meg a globalizációról, és egyre inkább erőteljesek azok a vélemények, amelyek a szuverenitást, a belföldi (hazai) vállalkozások tényleges és valós helyzetbe hozását hangoztatják. Ehhez persze az szükséges, hogy minden nemzetgazdaság vegye górcső alá saját magát, és helyi adottságoknak, erőforrásoknak és képességeknek megfelelő országspecifikus stratégiát alakítson ki. //