Nem elég szigorú a csődtörvény

A magyar vállalatvezetők kétharmada nem elégedett a hatályos magyar csődtörvénnyel – ez derül ki az Atradius Hitelbiztosító által készített tanulmányból.Nem védik kellőképpen a
hitelezőket a magyar csődtörvény eljárási
szabályai a felmérés során megkérdezettek
többsége szerint. „Háromból két
vállalat vezetője elégedetlen a törvényi
védelemmel, mert a magyar csődeljárások szinte
kivétel nélkül felszámolási
eljárásban, vagyis sikertelenül végződnek”
– mondta Vanek Balázs, az Atradius magyarországi
fióktelepének vezetője. A 200 hazai vállalat
körében készített felmérés
szerint a cégvezetők nagyobb hatékonyságot és
szigorúságot, illetve az adósokkal szembeni
megfelelő fellépést várnának a
csődtörvénytől.

Az Atradius adatai szerint egyre
növekszik a csaló cégek száma. Évente
többtucat vállalatról állapítják
meg, hogy csaló szándékkal alapították
meg őket, és ez a tendencia évről évre romlik.
„Az élelmiszeripar mellett azt tapasztaljuk, hogy a
számítástechnikai szektor is egyre inkább
érintett, ahol leginkább a fiktív számlákkal
való csalás a jellemző” – emelte ki Vanek Balázs.
Az Atradius vezetője szerint a csődtörvény nem tud
megfelelően fellépni a csalókkal szemben. A tulajdonos
ugyanis megteheti, hogy bedönti a cégét, és
minden negatív következmény nélkül
alapíthat egy újat. A személyes felelősség
így nem érvényesül a gyakorlatban.

Vanek Balázs arra bíztatja
a vállalatokat, hogy ne várjanak ölbe tett kézzel
a törvényi védelemre, hanem dolgozzák ki
saját követeléskezelési politikájukat,
és vegyék igénybe szakemberek segítségét
is. „A hitelbiztosítási díj sokkal olcsóbb,
mint az a kár, amit a vevő késedelmes fizetése
vagy fizetésképtelensége okozhat” tette hozzá
Vanek Balázs. A csaló cégek kiszűrésére
az Atradius egy korai figyelmeztető rendszert dolgozott ki. A
hitelbiztosító kiterjedt adatbázisából
52 millió vállalat hitelképességéről
tud információval szolgálni, így
megbízható és jól fizető ügyfélkör
alakítható ki.