Nem elég jónak lenni, be is kell tudni mutatni

Szerző: Csaba Péter Dátum: 2023. 04. 27. 10:52

A KPMG szakértői szerint a feltörekvő magyar vállatoknak okoz majd a legnagyobb fejtörést a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), azaz a fenntarthatósági jelentések Európai Unió által előírt rendszere. A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, hangzott el a KPMG februári szakmai konferenciáján.

A fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége legelőször a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket érinti, nekik már a 2024-es eredményekről is kell jelentést közzétenniük 2025-ben.

Az EU-s direktíva alapján azonban a következő években ez a vállalatok egyre szélesebb körére terjed majd ki. A pénzintézetek után második körben a nagyvállalatok lesznek kötelezettek, vagyis a CSRD kritériumrendszere alapján azok, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszeréből két feltételt teljesítenek. Nekik először 2026-ban a 2025-ös vállalati tevékenységekről kell jelentést írni.

2027-től pedig előreláthatóan a közép- és kisvállalkozásokra is kiterjed ez a kötelezettség.

A KPMG szakértői szerint ez leginkább a feltörekvő, magyar tulajdonú cégeknek, zömmel családi vállalkozásoknak okoz majd komoly fejtörést, mivel a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai az anyacégek jelentéstételi kötelezettsége miatt már ma is készítenek fenntarthatósági jelentést, vagy szolgáltatnak hasonló adatokat.

Érdemes már idén elkezdeni a felkészülést, hangsúlyozták a szakértők

Komplex jelentés

– Nem elég jónak lenni, megbízhatóan és átláthatóan szükséges beszámolni arról – figyelmeztet Deme Ágnes, a KPMG menedzsere. Ehhez adatokra, mérésekre, a CSRD-ben meghatározott mutatók kiszámítására és ehhez kapcsolódó tevékenységek, stratégiai célkitűzések beépítésére is szükség lesz, ami korántsem magától értetődő.

Ennek egyik oka a CSRD-ben szereplő kettős lényegesség elve, aminek alapján nemcsak a fenntarthatósági intézkedések és kockázatok tartalmáról, hanem ezek várható pénzügyi hatásairól is be kell számolni a megfelelő sztenderdek alapján, ha ezek az adatok lényegesnek bizonyulnak.

Az elmúlt bő egy évben, ahogy az energiaárak megugrottak, számos magyar vállalkozás hajtott végre energiahatékonysági beruházásokat. Nem elég azonban leolvasni a villany- és gázórát, és felírni a mért adatokat, mindezek várható hatását a vállalkozás jövőbeli pénzügyi helyzetére vonatkozóan is figyelembe kell venni – figyelmeztet a KPMG szakértője.

Az értékeket be kell építeni a célkitűzésekre vonatkozó teljesítménymutatóba (KPI, Key Performance Indicator), amivel az energiahatékonysági célt mérjük, és aminek célértékét már jó előre meghatároztuk. Majd mindezt be kell illeszteni a társaság hosszú távú fenntarthatósági terveibe, és be kell mutatni, hogy a beruházás hogyan támogatja az ebben foglaltakat.

Téved, aki azt gondolja, hogy a rendelkezésre álló felkészülési idő bőven elegendő – mondja Nagy Julianna a KPMG szenior menedzsere. A szakértő szerint érdemes már idén elkezdeni a felkészülést, 2024-ről pedig már komplex önkéntes jelentést írni ahhoz, hogy a buktatók a 2025-ről szóló beszámolók idejére feltárásra kerüljenek. //

A cikk a Trade magazin 2023/4. lapszámában olvasható.