Nem elég jónak lenni, be is kell tudni mutatni
A KPMG szakértői szerint a feltörekvő magyar vállatoknak okoz majd a legnagyobb fejtörést a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), azaz a fenntarthatósági jelentések Európai Unió által előírt rendszere. A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, hangzott el a KPMG februári szakmai konferenciáján.
A fenntarthatósági jelentések készítésének kötelezettsége legelőször a pénzintézeteket és a tőzsdei cégeket érinti, nekik már a 2024-es eredményekről is kell jelentést közzétenniük 2025-ben.
Az EU-s direktíva alapján azonban a következő években ez a vállalatok egyre szélesebb körére terjed majd ki. A pénzintézetek után második körben a nagyvállalatok lesznek kötelezettek, vagyis a CSRD kritériumrendszere alapján azok, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszeréből két feltételt teljesítenek. Nekik először 2026-ban a 2025-ös vállalati tevékenységekről kell jelentést írni.
2027-től pedig előreláthatóan a közép- és kisvállalkozásokra is kiterjed ez a kötelezettség.
A KPMG szakértői szerint ez leginkább a feltörekvő, magyar tulajdonú cégeknek, zömmel családi vállalkozásoknak okoz majd komoly fejtörést, mivel a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai az anyacégek jelentéstételi kötelezettsége miatt már ma is készítenek fenntarthatósági jelentést, vagy szolgáltatnak hasonló adatokat.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/03/KPMG_CSRD-konf_opt.jpeg)
Érdemes már idén elkezdeni a felkészülést, hangsúlyozták a szakértők
Komplex jelentés
– Nem elég jónak lenni, megbízhatóan és átláthatóan szükséges beszámolni arról – figyelmeztet Deme Ágnes, a KPMG menedzsere. Ehhez adatokra, mérésekre, a CSRD-ben meghatározott mutatók kiszámítására és ehhez kapcsolódó tevékenységek, stratégiai célkitűzések beépítésére is szükség lesz, ami korántsem magától értetődő.
Ennek egyik oka a CSRD-ben szereplő kettős lényegesség elve, aminek alapján nemcsak a fenntarthatósági intézkedések és kockázatok tartalmáról, hanem ezek várható pénzügyi hatásairól is be kell számolni a megfelelő sztenderdek alapján, ha ezek az adatok lényegesnek bizonyulnak.
Az elmúlt bő egy évben, ahogy az energiaárak megugrottak, számos magyar vállalkozás hajtott végre energiahatékonysági beruházásokat. Nem elég azonban leolvasni a villany- és gázórát, és felírni a mért adatokat, mindezek várható hatását a vállalkozás jövőbeli pénzügyi helyzetére vonatkozóan is figyelembe kell venni – figyelmeztet a KPMG szakértője.
Az értékeket be kell építeni a célkitűzésekre vonatkozó teljesítménymutatóba (KPI, Key Performance Indicator), amivel az energiahatékonysági célt mérjük, és aminek célértékét már jó előre meghatároztuk. Majd mindezt be kell illeszteni a társaság hosszú távú fenntarthatósági terveibe, és be kell mutatni, hogy a beruházás hogyan támogatja az ebben foglaltakat.
Téved, aki azt gondolja, hogy a rendelkezésre álló felkészülési idő bőven elegendő – mondja Nagy Julianna a KPMG szenior menedzsere. A szakértő szerint érdemes már idén elkezdeni a felkészülést, 2024-ről pedig már komplex önkéntes jelentést írni ahhoz, hogy a buktatók a 2025-ről szóló beszámolók idejére feltárásra kerüljenek. //
A cikk a Trade magazin 2023/4. lapszámában olvasható.
Kapcsolódó cikkeink
K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >KPMG: Szigorúbb szabályok jönnek a fenntarthatóság és az emberi jogok területén
Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv,…
Tovább olvasom >CSAOSZ Konferencia – Élelmiszer-veszteség csökkentése fenntartható csomagolással
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) a közép-európai térségben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyar szakembert lett a Danone kelet- és közép-európai értékesítési vezetője
Bolyós Enikő idén júliustól budapesti székhellyel szervezi és irányítja a…
Tovább olvasom >Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >