Nem csökkent a kereskedelmi fogyasztás 2012 első negyedévében
A KSH nyers (a valós, semmiféle szezonálisan és naptárhatásokkal nem kiigazított) adatai szerint 2012. első két hónapját követően márciusban sem csökkent a kereskedelmi fogyasztás. Ez azt jelenti, hogy mennyiségben (darabban, kilóban, literben) mérve összességében ugyanannyit cipeltek haza a háziasszonyok bevásárláskor, mint egy évvel korábban. (A szezonálisan és naptárhatásokkal kiigazított, így nem a tényleges értékesítést mutató statisztikai adatok ettől az irányzattól ugyan eltérnek, de ezek az említett statisztikai módszerek miatt a valós teljesítményt mutatják.)
Korábban 2012. első félévére a forgalom zsugorodását vetítették előre a kereskedők, így ennek, továbbá a GDP, valamint a reálkeresetek csökkenésének tükrében, meglepetés a KSH adatsora.
2012. első három hónapjában élelmiszerekre 821 milliárd forintot költöttünk (egy évvel korábban csak 753 milliárdot, 68 milliárddal kevesebbet), a teljes kiskereskedelmet tekintve pedig 1.759 milliárd forintot hagytak a vásárlók az áruházak pénztáraiban, szemben az előző évi 1.631 milliárd forinttal szemben, a különbség 128 milliárd forint.
A kereskedelmi fogyasztás megkapaszkodásának oka lehet egyebek mellett, hogy a devizahitelesek körében erősödhetett a fogyasztói bizalom (a vásárlásokat lehúzó törlesztő részletek megszüntek, vagy kiszámíthatóbbak lehetnek).
Feltehetően a kisebb keresetűek a kevesebb költekezési lehetőségeik miatt még jobban keresik az olcsóbb árucikkeket, amihez hozzátartozik, hogy a kereskedők tapasztalatai szerint továbbra is döntő szempont a vásárlásban az ár a fogyasztók teljes körében.
A vásárlási szokások alaposan megváltoztak a válság korábbi éveiben, így sok esetben a drágább fogyasztási javak megvételét elhalasztják a családok, vagy teljesen le is mondanak róla (lakhatás, autó, nagy értékű bútor, műszaki termék), a kevesebb pénzüket pedig sokkal olcsóbb cikkekre költik.
Az elemzők vélekedésével szemben a személyi jövedelemadó változása nyomán a zsebekben maradt pénz legalább egy részét előbb-utóbb feltehetően az áruházakban költik el a családok (nyilván azok, akiknek több maradt).
A 5-6% közötti első negyedévi infláció mellett is szinten maradt a fogyasztás, az élelmiszerek mellett pedig elsősorban a kisebb értékű iparcikkvásárlás (úgynevezett vegyesiparcikkek), valamint a számítástechnikai termékek értékesítése húzta felfelé a mérleget. A nagyértékű tartós cikkek (bútor, műszaki cikk) forgalma csökkent.
A kilátásokat a gazdasági környezet határozza meg. Előreláthatóan kisebb-nagyobb hullámok, hullámvölgyek jellemzik majd a kereskedelmi fogyasztást. A döntő kérdések közé tartozik a kereskedelem számára is a nemzetközi környezet, egyebek mellett az árfolyamváltozás (az erősebb forint nem csak a benzin, hanem a banán árát is lefelé húzza), továbbá a sikeres nemzetközi hitel megállapodás, ami az egész gazdaság teljesítményére hatással lesz. (oksz.hu)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >