Nem csökken a kiállítások jelentősége

Mit jelent egy-egy ország élelmiszeripara életében, ha megjelenhet egy másik ország kereskedelmében? Egyáltalán milyen mértékben keltheti fel egy ilyen, évekig gondosan épített megjelenés a potenciális vásárlók érdeklődését, vagy­is mennyiben hasznos kint magyar termékként, vállalatként fellépni? Az internettől mint új versenytárstól való félelmek, úgy tűnik, egyelőre alaptalanok.Nincs nagy különbség a mostani és a korábbi kiválasztási stratégiában – vélekedik Szabó Edit, az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatóhelyettese. Az AMC azokat a kiállításokat veszi számításba, amelyek a magyar agrárium szempontjából fontos piacokon való megjelenését segítik elő, vagy az élelmiszer-ágazat és borászati ágazat szempontjából kiemel- kedően fontos rendezvények.
Az első érv tekintetében alkalmazkodnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kialakított stratégiájához, de egyeztetnek a szakmai szervezetekkel és vállalati képviselőkkel is. Ebből a párbeszédből alakul ki, hogy pontosan mely országokban érdemes kiállítani. Nyilvánvaló, hogy a magyar agrárexport szempontjából a legnagyobb jelentőséggel az Európai Unió és hazánk szomszédos országai bírnak. Ezen belül még mindig Németország a legfontosabb kereskedelmi partner, de agrárdiplomáciai szempontból rendkívül fontossá vált Oroszország is, mint potenciális piac.
A másik szempont a rendezvény presztízse: olyan élelmiszer-ipari vagy borászati kiállítások, ahol jelen van a teljes ágazat. Ilyen kiállítás például a kölni Anuga, amelyik a legnagyobb élelmiszer-ipari kiállítás a világon, vagy a párizsi SIAL, de hasonlóan fontos az Alimentaria Barcelona, illetve a londoni IFE szakkiállítás is. A borászati ágazat szempontjából hasonló jelentőséggel bír a bordeaux-i Vinexpo, Németországban a ProWine, illetve Londonban a London International Wine and Spirit Fair nevű szakkiállítás.
Már évek óta jelen vagyunk olyan szakágazati kiállításokon, mint a Biofach Nürnbergben, amely az egyik legnagyobb biotermelő és -importőr szakkiállítás, vagy például a Fruit Logistica februárban a zöldség- és gyümölcságazat bemutatkozását teszi lehetővé Berlinben. Hasonló a tej, hús, mélyhűtött áruk seregszemléje, az Intercool/Intermopro/Intermeat. A három kiállítást egyszerre rendezik meg Düsseldorfban.
IFE Foodapest premier
A Hungexpo 2007-ben rendezte első alkalommal a Foodapest helyett az IFE Foodapest biennálét.
Az érdeklődés kissé visszafogott volt. Szebeni Márton, a Hung­expo projektvezetője elmondta, hogy még 2006-ban felmérést végeztek arról, hogy a kiállítók eljönnének-e évente egy ilyen seregszemlére. A válaszok feléből az derült ki, hogy igen, de azután mégis másként döntöttek. A Foodapesten korábban volt technológia- és csomagolásbemutató is, ha mindezzel csökkentik a kiállítóterületet, akkor a 2006-os 13,5 ezer négyzetméterből marad 9 ezer négyzetméter. A tavaly itt kiállítók hatvan százaléka közölte, hogy eljönne évente, tehát a szervezők körülbelül ötezer négyzetméterrel számolhattak reálisan. Ebből 3318 jött össze. Szebeni Márton szerint ez valóban elmaradt a tervezettől, de úgy is felfoghatjuk, hogy ez volt az első produktum.
Az azonban egyértelműen kiderült, hogy még hangsúlyosabbá vált a kelet-európai célcsoport megnyerése, egyre fontosabb, hogy a régió kiállítói és látogatói megjelenjenek Budapesten. Egyértelműen eldőlt az is, hogy a rendezők nem a közönség, hanem a szakma felé szeretnének nyitni. Viszont azon belül a vendéglátóipart is célcsoportnak tekintik.

A Sial megőrzi helyét
A Promosalons magyarországi irodája 1992 óta mint nonprofit képviselet látja el a francia hálózat tagkiállításainak itthoni promócióját. Bár számtalan kiállítás szerepel a kínálatukban, a legfontosabb változatlanul a világ egyik legnagyobb élelmiszer-ipari kiállítása, a Sial.
– Változatlanul óriási érdeklődés kíséri a kétévente megrendezésre kerülő élelmiszer-kiállítást – magyarázta Györki Ágnes, a budapesti iroda vezetője. – Egyáltalán nem gondoljuk, hogy veszélybe került volna, hiszen mágnesként vonzza az érdeklődőket, látogatókat és kiállítókat egyaránt.
Ennek persze az is oka lehet, hogy jó helyen rendezik meg magát a kiállítást, egy olyan országban, amelynek rendkívül fejlett az élelmiszeripara, és hatalmas élelmiszergyártókkal büszkélkedhet. Ugyanakkor mindenki szeretne erre a minőségi piacra bejutni. Természetesen a hosszú távon mért siker záloga és legfőbb garanciája a hagyomány és a jól szervezettség.
A Sial több évtizedes múltja révén sajátos pozíciót vívott ki magának, nem az a furcsa, ha valaki eljön, hanem az tűnik fel, ha valaki éppen hiányzik. Éppen ezért az internet világa alapjaiban nem érintette meg a kiállítás közönségét.
– Mindenki látni akarja az élelmiszer színét, érezni az ízét és illatát, és persze megfogni a csomagolását. Erre pedig csak egy vásár alkalmas, amely nem lehet olyan drága, hogy ne nyújtaná egy-egy látogatóra vetítve a legolcsóbb elérést.
Mint Györki Ágnes elmondta, bár nagyarányú összeolvadási hullám figyelhető meg a vásárok között, egyelőre erről szó sem esik a Sial jövőjét tervezgetve.
– Jelenleg a kiállítás már elfoglalja az egész Paris-Nord Villepinte kiállítási parkot, vagyis hely sem lenne mások számára – mondja a képviselet vezetője.

Az Anuga első ötven éve
A több mint 95 országbó1 6607 kiállítóval megtartott Anuga révén a világ negyedik legnagyobb vásárvárosának számít Köln. Az élelmiszer-ipari seregszemle minden előzetes borúlátó jóslat ellenére is továbbnövekedett. Most már több mint 304 ezer négyzetméteren várja a kiállítókat.
Mint Kakuk Márta, a kölni kiállítást képviselő Mon-Art Kft. vezetője elmondta, egyelőre semmit sem éreznek az internet jelentette versenyből. A leendő vásárlók még akkor is meg akarják ismerni a partnereiket és megtapintani az árujukat, ha korábban az interneten keresztül már közelebbi kapcsolatba kerültek.
Kiemelkedő nemzetközi jellege mellett az Anuga másik jellemző márkajegye, hogy egyenrangú egymás melletti jelenlétet ad a nagy, piacvezető vállalatoknak és a kisebb és közepes kiállító cégeknek egy fedél alatt. A különböző nagyságú vállalkozások megjelenése biztosítja a kínálat sokszínűséget. Ezen túlmenően 163 ezer szakmai látogató utazott a legutóbbi Anugára Kölnbe, összesen 175 országból. Az Anuga alapvető koncepciója a teljes körűségre való törekvés, ezen a címen tulajdonképpen tíz szakkiállítást rendeznek meg ugyanazon a helyen és ugyanabban az időpontban.
A magyar cégek általában az AMC szervezésében, közösségi standon vesznek részt a kiállításon, ami egyben azt jelenti, hogy államilag szponzorált a jelenlétük.
A magyar kiállítási megjelenés természetesen a kisebbek közé tartozik, nem vetekedhet olyan ország standjaival, mint Olaszország vagy éppen Franciaország – mondja a kft. vezetője.
A kölni vásár képviselője szerint igazi sikersztori a Kometa 99 jelenléte a hús szekcióban, illetve a ProForm Kft. önálló standja a catering szekcióban. A ProForm már sikerrel szerepelt a Prosweets nevű kiállításon is, ahol szintén nagyon keményen megdolgozták a piacot.

Olasz hegemónia
Az olasz ételek egyre népszerűbbek szerte a világon elsősorban azért, mert egy tudatosan felépített program alapján mindinkább az egészséges táplálkozáshoz kötődnek – nyilatkozta lapunknak Alessio Ponz de Leon Pisani, az Olasz Külkereskedelmi Intézet igazgatója. Mindenki némi irigységgel emlegeti az olasz élelmiszereket, mondván, könnyű úgy sikereket elérni, ha eleve népszerű termékekről van szó. Az igazgató szerint nem könnyebb az olaszt, mint más ország gasztronómiáját népszerűvé tenni. Egy tudatosan felépített, végiggondolt és végigvitt koncepció részeként kezdték el hangsúlyozni évtizedekkel ezelőtt, hogy az olasz étel nemcsak ízletes, hanem egészséges is. Nem pusztán állították, hanem természetesen adatokkal is igazolták, hogy a zöldségek, gyümölcsök, paszták, az olívaolaj gazdagok a fontos természetes alkotóanyagokban, és emiatt hozzájárulnak az egészséges étkezési kultúra kialakításához.

Specializáció határok nélkül
A Határok Nélkül Iroda azzal a céllal jött létre, hogy magyar cégek piacra jutását segítse elő Európán belül. Az elmúlt csaknem egy évtizedben azonban gyökeresen átalakult a piac, a globális láncok elterjedése a kelet-európai régióban alaposan átformálta nem csupán a fogyasztási szokásokat, hanem a beszerzési formákat is. Eközben pedig megjelent nemcsak az internet, hanem az ügyfelek elérésének alapvetően megváltozott a technikája, gyakorlatilag ingyen lehet a legjobb prospektusok által kínált minőségben eljuttatni az információt.
– Kezdetben mi is arra számítottunk, hogy az internet esetleg közvetlen kapcsolatot teremt majd az élelmiszer-kereskedelem egyes szereplői között – mondta Halász Györk, a Határok Nélkül Iroda ügyvezető elnöke. A kezdeti félelmek azonban alaptalannak bizonyultak, az internet nem helyettesíti, hanem kiegészíti mindazt a hatást, amit személyes jelenléttel el lehet érni. Mint az elnök ügyvezető magyarázta, a kereskedelem, különösen az élelmiszer-kereskedelem, a személyes kapcsolatokra épül, ráadásul a vásárló sohasem pusztán leírásokból akarja megismerni az árut, amit megvesz. Semmi sem helyettesíti a személyes kapcsolatot, még akkor sem, ha esetleg a felek akár az interneten találkoznak, és kezdik meg a tárgyalásokat. Az e-mailek után mindig a személyes kapcsolatok következnek.
Czauner Péter