Nem csak Magyarországon bajlódnak a málnával

Európai kihívások

Svájcban a hőhullámok a málnatermés 40–50 százalékos kiesését okozhatják, ami miatt a fogyasztók a vásárlási hajlandóság határára értek, további áremelés nem lehetséges. Spanyolországban, Huelva tartományban 6,5 százalékkal csökkent a termelés, főként a túlzott csapadék és a szélsőséges hőmérséklet miatt. Franciaországban május elejétől augusztus végéig tartott a szezon, de a nyári forróság és a kártevők (szederatka, pettyesszárnyú muslinca, levéltetvek) több térségben rontották a minőséget. Németországban viszont a szezon elején bőséges kínálat és árcsökkenés volt tapasztalható, augusztusra azonban a kínálat visszaesése mérsékelt árnövekedést hozott.

Magyarország: eltűnt a málna

Hazánkban a málnatermesztés gyakorlatilag összeomlott. A klímaváltozás mellett gazdasági tényezők is hozzájárultak a hanyatláshoz: a külföldi olcsó import ellehetetlenítette a termelőket, így a boltok polcain szinte kizárólag drága, import málna található. Ugyanakkor kutatók agrárerdészeti kísérletekkel próbálják újraéleszteni a magyar málnatermesztést.

Stabilabb helyzet Észak-Amerikában

Az Egyesült Államokban a kaliforniai Watsonville környékén stabil a kínálat, a legnagyobb termésmennyiség szeptember–október fordulóján várható. A hűvösebb partvidéki időjárás ugyan lassította a hozam növekedését, de a minőséget javította. Mexikóból egyre több málna érkezik, a csúcsimport október végére várható. Marokkóban a termőterület ugyan nem bővül, de a jobb hozamok révén a gazdák 14 százalékkal növelték a termésmennyiséget az elmúlt szezonban.

Globális mérleg

Noha sok térségben akadnak problémák, összességében a globális málnatermés stabilnak mondható, a minőség többnyire kielégítő. Az őszi málna termesztése jövedelmezőbbnek bizonyul a nyárinál, mivel ekkor kisebb a verseny és kedvezőbbek az árak. A jövő nagy kérdése, hogy a klímaváltozás és a munkaerőhiány mellett a termelők hogyan tudnak hosszú távon alkalmazkodni a fogyasztók folyamatosan magas keresletéhez.