Nem állhat le az élelmiszeripar fejlesztése a NAK alelnöke szerint
A belföldi élelmiszeripar fejlesztése az évtizedek óta nem látott nehézségek ellenére sem állhat le – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának keddi online rendezvényén.

Éder Tamás
Éder Tamás szerint a pályázati lehetőségeket nem csak a versenyképességi lemaradás indokolja, hiszen az élelmiszeriparnak a termelés korszerűsítése mellett a folyamatos termékinnováció is feladata. Beruházásokra azért is szükség van, mert ma már a szakképzetlen munkaerőnek sincs utánpótlása, de a béremelkedés miatt egyébként is egyre kifizetődőbb minden beruházás, amely csökkenti a munkaerőköltségeket. Az ágazat szereplői most úgy érzik, hogy utoljára a rendszerváltás idején szembesültek ilyen nehéz és gyorsan változó helyzettel, a gazdasági környezet szinte hetente módosul – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy Magyarországon az elmúlt fél évtizedben az élelmiszeripar növekedése szinte mindig meghaladta az iparét, ám tavaly jelentősen romlottak a kilátások, és idén a kiviteli lehetőségek is szűkülnek, holott a nehezebb időkön rendszerint az export segíti át a termelőket. 2022-ben az aszály és az ukrajnai háború hatásai egyszerre drágították és tették bizonytalanná az alapanyag- és eszközellátást, a termelés költségeinek emelkedésével pedig a rendkívüli drágulás ellenére sem tartották a lépést a fogyasztói árak. Az infláció miatt ugyanakkor a belföldi kereslet szintén visszaesett, és megint egyre jobban fogynak az olcsó tömegtermékek. Ilyeneket viszont főleg külföldről szereznek be a kereskedők, hiszen a belföldi élelmiszeripar ebben a kategóriában nem olyan erős, mint a jobb minőségű termékek előállításában. Válságos időszakokban rendszerint tetten érhető a kínálatban minőségrontás, a „diszkontosodás”, az utóbbi időben ismét megjelentek a boltok polcain a gyengébb, helyettesítő jellegű áruk – mondta a szakember.
Éder Tamás úgy véli, hogy a drágulást árszabályozással hosszú távon nem lehet ellensúlyozni. A termelők, a feldolgozók, a kereskedők mind átmeneti, legfeljebb néhány hónapig tartó intézkedésre készültek, legfeljebb ennyi ideig tudták volna az árstop okozta veszteséget kezelni. Emiatt ma már egyre feszültebb a viszony az élelmiszerlánc szereplői között, és az intézkedés is tehet arról, hogy egyre több az import termék a belföldi forgalomban. Véleménye szerint a kereskedőknek és a vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a fogyasztói árakat a termelési költségekkel arányosan kell emelni, mert mindenkinek az az érdeke, hogy Magyarország élelmiszeripara hosszú távon versenyképesen működjön.
Kapcsolódó cikkeink
Együttműködési megállapodást kötött az agrárkamara és az agrártudományi egyetem
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar…
Tovább olvasom >Júliusig várni kell a mézédes magyar görögdinnyére
A megszokottnál később kezdődhet az idén a hazai dinnyeszezon, a…
Tovább olvasom >Agrárkamara: a fiatal gazdáknak is elérhetővé teszik az ingyenes pályázatírási szolgáltatást
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a fiatal gazdáknak is elérhetővé…
Tovább olvasom >További cikkeink
Orbán Viktor: az árréscsökkentést új termékekre is be fogjuk vezetni, ha szükséges
Az árrésszabályozást fenn kell tartani, mert az indokolatlan áremelésekkel szemben…
Tovább olvasom >Kik nyertek és kik buktak 2024-ben? – Látványos eredménykülönbségek az élelmiszer-kiskereskedelemben
A 2024-es üzleti év mérlege az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorban látványosan kettévált:…
Tovább olvasom >Felfutóban a hazai ginpiac – A SPAR szerint a vásárlók egyre tudatosabbak, és nyitottak a magyar márkákra
A gin értékesítése az elmúlt években látványosan erősödött a magyar…
Tovább olvasom >