Nem állhat le az élelmiszeripar fejlesztése a NAK alelnöke szerint
A belföldi élelmiszeripar fejlesztése az évtizedek óta nem látott nehézségek ellenére sem állhat le – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának keddi online rendezvényén.
Éder Tamás szerint a pályázati lehetőségeket nem csak a versenyképességi lemaradás indokolja, hiszen az élelmiszeriparnak a termelés korszerűsítése mellett a folyamatos termékinnováció is feladata. Beruházásokra azért is szükség van, mert ma már a szakképzetlen munkaerőnek sincs utánpótlása, de a béremelkedés miatt egyébként is egyre kifizetődőbb minden beruházás, amely csökkenti a munkaerőköltségeket. Az ágazat szereplői most úgy érzik, hogy utoljára a rendszerváltás idején szembesültek ilyen nehéz és gyorsan változó helyzettel, a gazdasági környezet szinte hetente módosul – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy Magyarországon az elmúlt fél évtizedben az élelmiszeripar növekedése szinte mindig meghaladta az iparét, ám tavaly jelentősen romlottak a kilátások, és idén a kiviteli lehetőségek is szűkülnek, holott a nehezebb időkön rendszerint az export segíti át a termelőket. 2022-ben az aszály és az ukrajnai háború hatásai egyszerre drágították és tették bizonytalanná az alapanyag- és eszközellátást, a termelés költségeinek emelkedésével pedig a rendkívüli drágulás ellenére sem tartották a lépést a fogyasztói árak. Az infláció miatt ugyanakkor a belföldi kereslet szintén visszaesett, és megint egyre jobban fogynak az olcsó tömegtermékek. Ilyeneket viszont főleg külföldről szereznek be a kereskedők, hiszen a belföldi élelmiszeripar ebben a kategóriában nem olyan erős, mint a jobb minőségű termékek előállításában. Válságos időszakokban rendszerint tetten érhető a kínálatban minőségrontás, a „diszkontosodás”, az utóbbi időben ismét megjelentek a boltok polcain a gyengébb, helyettesítő jellegű áruk – mondta a szakember.
Éder Tamás úgy véli, hogy a drágulást árszabályozással hosszú távon nem lehet ellensúlyozni. A termelők, a feldolgozók, a kereskedők mind átmeneti, legfeljebb néhány hónapig tartó intézkedésre készültek, legfeljebb ennyi ideig tudták volna az árstop okozta veszteséget kezelni. Emiatt ma már egyre feszültebb a viszony az élelmiszerlánc szereplői között, és az intézkedés is tehet arról, hogy egyre több az import termék a belföldi forgalomban. Véleménye szerint a kereskedőknek és a vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a fogyasztói árakat a termelési költségekkel arányosan kell emelni, mert mindenkinek az az érdeke, hogy Magyarország élelmiszeripara hosszú távon versenyképesen működjön.
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Kulcsfontosságú a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia…
Tovább olvasom >A legszebb és legfrissebb fenyőfák idén is a termelői vásárokon kaphatók
Az idén is szebbnél szebb fenyőfák közül válogathatnak a vásárlók…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >