Nem áll meg a tejár emelkedése

Az elmúlt esztendő jelentős változásokat hozott a magyar tejipar életében. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke beszámolt arról, hogy a tejfelvásárlási árak emelkedésbe kezdtek. Júliusban például mintegy 3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. A tejtermékek világpiacán az áremelkedés tartós folyamatnak tekinthető.A magas takarmány-, üzemanyagár, az ausztrál és új-zélandi kínálat (szintén aszály miatti) csökkenése, az Európai Unió fogyó tehénállománya, szabályozási reformja áll az áremelkedés hátterében. Az emelkedő periódus várhatóan 2010 után korrekcióba fordul, de csak csekély recesszióra számítanak.
Az Európai Bizottság kihasználta a kedvező alkalmat, és kezdeményezte a vaj és a sajt exporttámogatásának nullára csökkentését. Azért nem a végleges megszüntetést, mert egy esetleges újraindítási igény esetén gyorsabb aktiválni a rendszert, mint újra „átverni” a jogalkotási procedúrán. Ezzel a legnagyobb agrár-exporttámogatási tételt iktatja ki az EU, így idejekorán eleget tett 2013-ig vállalt WTO-kötelezettségének.

Leépülő sajtexport
E folyamatok nem hagyják érintetlenül a tejtermékek magyarországi piacát sem. A sajtok kiviteli támogatásának megszűnése csökkenti az exportőrök nyereségét. Ennek ellenére nem várható, hogy az alacsony jövedelmezőségű belföldi piacon próbálkoznak majd, hiszen az áremelkedések némileg ellentételezik a támogatást. Olyanok biztosan lesznek, akik emiatt folyadék tejüket feldolgozás nélkül próbálják majd exportálni.
Sajtexportunk már eddig is gyors ütemben épült le. Tavaly már csak 13,7 ezer tonna sajtot adtunk el külföldön, miközben a csatlakozás előtt, például 2003-ban ennek csaknem kétszeresét, 23,6 ezer tonnát. Kivitelünk sajátossága, hogy EU-n kívüli országokba irányul, jellemzően a Közel-Keletre. A sajtimport ezzel szemben szárnyal. Ma már a piac közel harmadát külföldi sajt fedi le.

A joghurtok ára nőtt leginkább
Itthon a tejárak júliusig egy év alatt 9 százalékkal emelkedtek, amiben a piaci tényezők mellett a beltartalmi értékek javulása is szerepet játszott. A termelői tejárak emelkedése nem áll meg. Elég megemlíteni, hogy továbbra is növekszik a nyerstej-export, főleg Olaszországba. Ennek ára jelenleg az azonnali üzletkötéseknél 100 forint körül van literenként, ami egészen irreálissá tette a hazai viszonyokat. Ez egyre nyomasztóbb felvásárlási gondokat okoz a tejiparnak, amely az importkészítmények áradatával is birkózik. A Tej Terméktanács adatai szerint az első félévben 10 százalékkal vásároltak fel kevesebb tejet a hazai feldolgozók. A tejár az export és a takarmányhiány miatt az év végére akár a 80 forintot is elérheti.
A fogyasztói piacon a joghurtfélék ára emelkedett a legjobban, ugyanakkor több terméknél csökkenést is regisztráltak. Ennek ellenére a tejtermékek árának további emelése elkerülhetetlen. Azokban az országokban, ahonnan az import érkezik, a miénkhez hasonlóan emelkednek a tej­árak, amit tovább kell hárítaniuk. A tejtermelők számának csökkenését újra felgyorsíthatja a növekvő takarmányköltség. A feldolgozók reorganizációja is tovább folytatódik.
A tejtermékek belföldi piacának növekedésében szintén megtorpanást hoz az idei év. Érzékelhető, hogy az erős márkák tulajdonosai egyre inkább csak a magas hozzáadott értékű termékekre koncentrálnak.

Mínusz 10 százalék az első 7 hónapban
A Tej Terméktanács rendelkezésre álló első hét havi adataiból megállapítható, hogy az idei év első 7 hónapjában a tej felvásárlási átlagára kilónként 65,96 forint volt, amely 7,25 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Hazánkban ma a felvásárolt tej több mint 99 százaléka extra minőségű, azaz megfelel az EU által előírt minőségi követelményeknek.
A belföldi értékesítés az év első hét hónapjában tej­egyenértékben számolva mintegy tíz százalékkal marad el a bázisidőszaktól. Legnagyobb csökkenés az értékesítési palettán legnagyobb volument jelentő fogyasztói tejben és a sajt és a túró kategóriában volt. Ezeknél elmondható, hogy minden harmadik liter, illetve kiló külpiacról származik. Mintegy 30 százalékos a csökkenés az amúgy is rendkívül alacsony vajértékesítésben, ahol szintén gazdag a külpiaci kínálat. A tejszínel­adás visszaesésében szerepet játszik a külföldi termék jelenléte.
Az alapanyagnak számító nyers tejből a feldolgozók 110 millió tonnát vittek ki elsődlegesen olasz piacra. (Ez a termelők által közvetlenül exportált mennyiséget nem tartalmazza.)
A késztermékeknél az úgynevezett orientális típusú (Hajdú és krémfehérsajt) exportja a domináns. A késztermékek zömét a harmadik országok piacain értékesítik, kivételt csak a savanyított termékek köre jelent, amelyek célországa az Európai Unió.
A tejágazat szempontjából legfontosabb hiányosság, hogy a piac szabályozása nem jól működik. Istvánfalvi Miklós felsorolása szerint nem megfelelő a közvetlenül a termelők által értékesített nyerstej-volumen nyomon követése. Aztán hatalmas mennyiségben áramlik be az országba a kommersz minőségű, alacsony árú tejtermék. A kereskedelmi láncok erőfölénye miatt a beszállítók kiszolgáltatottak. A ma is létező szürkegazdaság szereplői pedig szabályozáson kívül tevékenykednek.