Nem adják el a gazdák a terményt, így várják a még jobb árakat

Régi idők öröksége a közraktározás intézménye (Fotó: Pixabay)

A magas terményárak kedveznek a gazdáknak, de sokan kivárnak az áru eladásával, a raktározáshoz azonban önerő és beruházás szükséges, ugyanakkor a bankok jóval visszahúzódóbbak most az agráriummal kapcsolatban – mondta az Agrárszektornak Réther Zsuzsanna, a Korona Közraktár Zrt. vezérigazgatója. Kiemelte, egy olyan pénzügyi termékről van szó, amely jelzálog alapon működik, a közraktári jegy, amelyet a gazda maximum 1 évre megkap, mint értékpapír, fedezetet nyújt a hitelintézményeknél hitelfelvételre, így a jelenlegi magas kamatkörnyezetben ez a termelőknek és a bankoknak kedvező finanszírozási forma lehet.

Terményraktározás máshol

2022 májusában záródott le az a tranzakció, melyben az Agrolink Zrt. megvásárolta a Korona Közraktár Zrt-t. Habár a közraktározás intézménye az elmúlt 10 évben eltűnt a látómezőből, a rendszer maga nagyon komoly és régi múltra tekint vissza. Eredetileg azért alapították – elsősorban a termelők részére -, hogy a megtermelt árut (mezőgazdasági terményt) ne kelljen azonnal értékesíteniük, hanem el tudják tárolni. Az egész folyamat úgy zajlik, hogy a raktárakban letett árut közraktárra veszi a cég, közraktári jegyet állít ki rá, ez a jegy pedig, mint értékpapír, fedezetet nyújt a hitelintézményeknél hitelfelvételre a termelők számára – tájékoztatta a lapot Réther Zsuzsanna. Hozzátette, ez tulajdonképpen egy lombardtípusú finanszírozás, tehát jelen esetben egy ingóság, egy közraktári készlet jelenti a fedezetet.

A cikk további része itt olvasható…